Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.21.a/1)
1962-10-07
- 36 -z~x Az is világos, hogy a KB. 1956 november 4-öx elhatárolta magát a Rákosi -klikktől. De, amíg egyik vonalon a revizionizmus vonalán a felelősségreyonás mqdjÖrtént, a másik vonalon még eddig nem vittük kö etkezetesen • végre a politikai felexősségrevonást. Ez .könnyen kelthetett volna olyan gondolatot emberekben, hogy egyik nézettel a part’ leszámol, a másik nézettel pedig édes testvérnek vallja magát. A párt a szektáns nézeteket vallókat sem tekinti testvérének és harcol e nézetek elle— Világos, hogy akik ezért a politikáért a fő felelősségei viselik,, kellett, hogy politikailag felelősségre vonjuk. De azért is elő kelle tt venni ezt az ügyet és pontot tenni a végére, mert a törvénysértő perekre még eddig még nem tettünk pontot. Itt taxán a xegfontoöabb kérdésnek azt veszem elő, hogy nem adtuk még minden meghurcolt és meggyilkolt elvtársnak a becsületét vissza, azt nem állítottuk helyre a nyilvánosság előtt- ilyen mértékben, mint anogy most a part megteszi. Minuez a pártegyseg javára válik, erősebb lesz a törvényesség és erősebb lesz népköztársasagunk államrendje. Nemcsak ílven belső okok, hanem a nemzetközi munkásmozgalommal fennálló internacionalista kötelezettségünk volt, hogy ezt a kérdést ilyen mélyen dolgozó népünk és a kommunista mozgalom elé tarjuk. Ez teljesen egybevág a XXII. kongresszus fő politikai vonalával, amelyet mi, magyar kommunisták teljesen magunkénak vallunk. Hogy milyen tanulságai vannak a nemzetközi munkásmozgalom számára, azt,nem kell külön részletezni. Szükséges volt pontot tenni és ilyen módon tárgyalni a kongresszusivaló Készülés közbe., ezt a kérdést, hogy a tapazstala, iáinkról soha meg ne felejtkezzünk. Soha meg* ne feeljtkezzünk arrók, hogy a személyi kultusz útjára tértem azok gyakorlatilag hatalmi vágyból, önhittségből, akarnok Ságból, durvaságból, de talán ezek közül a legfontosabb, a hatalom iránti mániákus ragaszkodásban odáig jutottak, hogy visszaéltek a hatalommal, ami pártunk életéuen 1956 októberét jelentette. Én most ab'an az értelemben mondom ezt. hogyha a párt politikája helyes lett volna, az összes többi tényező nem vezethetett volna 1956 októberéhez. Úgy gondolom, hogy mindannyiunk kötelessége, a kongresszura készülve az itt lévő és itt nem lévő elv társaké egyaránt, hogy megakadályozzák, hogy sem kicsiben, sem nagyban toouet elő ne fordulhasson mége .yszer ilyen gyalázatosság, amit ismétéLten a párttagságunk elé tártunk. Mindanniyian felelősek vagyunk azért, hogy a párt egysége erősödjön, azt soha senki meg ne bonthassa. L-1
