Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.21.a/1)

1962-10-07

Zima Rezső elvtárs: /Ikarus/ Röviden értékelni kivánom a munkát. Meg kell állapitanunk, hogy Pártunk és Kormányunk minden gazdasá­gi segítséget megadott, hogy az Ikarus, mint a KGST-ben is szerep­lő nehéz autóbusz gyártó vállalat, tervét tudja teljesíteni. A tervszámokat ismerve vállalatunk előtt komoly feladatok állnak. 1980-ban már 18 ezer autóbuszt kell gyártanunk. Ehhez azonban ala­pos műszaki fejlesztési tervek végrehajtására van szükség. Ha azt nézzük meg, hogy hogyan gazdálkodtunk megállapíthatjuk, hogy vol­tak eredményeink. Tagadhatatlanul azt mutatja, hogy gyártmányaink Ázsiában, Afrikában, Indiában is megtalálhatók és sok elismerést kaptunk különböző kiállításokon, vásárokon. Ezeket az eredményeket észrevenni jó dolog, de azt is meg kell lát­nunk, hogy ezek az eredmények nem az egész gyári kollektíva, hanem egyes elvtársak munkájának eredményei. Ez a helytelen elmélet, hely­telen gyakorlatot is szült az Ikarus életében. Megsértettük a kollek­tív vezetést. Nem hallgattuk meg a műszakiak, a dolgozók sok okos javaslatát. Meg kell állapitanunk, hogy ebben az irányban sok hibát követtünk el, mivel nem vettük figyelembe a műszakiak jelzéseit. Most gyártásunk eléggé korszertülen. Ilyen gyártástehcnológia mellett feladatainkat nem tudjuk megvalósítani. Egy kicsit fejünkbe szállt a dicsőség. Sokat foglalkozott velünk az újság, a televízió, a rá­dió. Nem láttuk meg azokat a jelzéseket, amelyeket a műszaki dolgo­zók megtettek, most ezeket a javaslatokat meg kell valósítani, ha előbbre akarunk jutni. Nem vettük figyelembe a párttagság véleményét, ha elhangzott egy­­egy javaslat, észrevétel, azt négy-öt ember összeférhetetlenségének tulajdonítottuk, ezek gátlójává váltak a párt és gazdasági élet ki­bontakozásának. Ezek az elvtelen kapcsolatok magukkal hozták, hogy egyes párttagjainknak fejébe szállt a dicsőség. A pártszervezeti Szabályzatát magukra nézve nem tartották kötelezőnek. Ennek a meg­nyilvánulásoknak az élén maga azakkori vállalati párttitkár is részt vett. Rengeteg segítséget kaptunk a Budapesti és a kerületi Pártbizott­ságtól, akik nagyon sokat foglalkoztak a mi személyes ügyeinkkel. Természetesen azoka vezetők, akik a véleményeket nem hallgatták meg maguk sem akarták a kritika kibontakozását. Pl. 520 dolgozóval beszéltünk a munkásosztály helyzetének tanulmányozásokor, akik na­gyon sok problémát vetettek fel. Az akkori párttitkár visszautasí­totta ezeket a problémákat azzal, hogy ez csak 4-5 ember összefér­hetetlensége. Az ujitás területén is rengeteg probléma volt. Az újítási problé­mákat egy ujitási csoport intézte, akik olyan újításokat is vezet­tek be, amelyekhez semmi közük nem volt és a bevezetésért pénzt fogadtak el. Az akkori párttitkárnak szintén más volt a véleménye. Az élet azonban bebizonyította, hogy ez igy volt. Ma már kétféle­képpen nem lehet vezetni. Nem lehet az, hogy valaki csak meghall­gatja a KB határozatait és azt másképpen hajtja végre. Beszélt arról, hogy Kádár elvtárs látogatása az Ikarus gyárban mi­lyen nagy jelentőségű volt, okos tanácsai, javaslatai nagy hatással voltak a dolgozókra, egyetértettek azzal. Ma már a pártvezetés megváltozott. Uj emberek kerültek a vezetésbe, komoly munka áll az uj pártbizottság előtt. Elvtelenül egy lépést sem tehetnek előbbre, az eredmények elismerése mellett, birálatra is van szükség. Mindent meg kell tenni azért, hogy az Ikarus márka hire ne csorbul­jon. Meg kell azonban állapítani, hogy az Ikarus késsé lemaradt műszakilag.

Next

/
Thumbnails
Contents