Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.21.a/1)
1957-06-01
i -16- | ü munkásoknak kb. 10 fi-a, néhány száz munkás, a legaktívabbak, vitatkoztak azon, hogy Mákosit leváltották és Gerő vette át a vezetést, á nagy tömeg -teljesen passzív magatartást tanúsított, az egyetlen kérdés, amely ezeket a passziv tömegeket foglalkoztatta és amelynek igen örültek az volt, hogy nincs többé békekölcsön jegyzés, az a tény, hogy egy 7000 ember körüli létszámban dolgozó gyárban csak néhány százan reagáltak a legfontosabb kérdésekre, igen elszomorító tény volt. kel kellett tennem a kérdést magamnak: ki a hibás ebben ? a munkásság nyilvánvalóan nem hibáztatható, különös tekintettel arra, ho ;y 1945-ben lelkesen megmozdult az ország újjáépítésének érdekében, hogy 1947-ben, 1948-ban 1949-ben milyen lelkesedéssel reagált a párt szavára és milyen aktivan vett részt a gazdasági és politikai munkában. A párt hívására ebben az időben minden egyes esetben százezres tömegek mozdultak meg akkor, amikor a kommunista pártnak csak 17 képviselője volt. Október 23-án az akadémia utcában felvetettem a Politikai Bizottság néhány tagja előtt a kérdést, hogy ha az ifjúság olyan nagy tömegben megmozdítható, ha az irók is megmozdulnak, miért nem visszük ki mi a munkástömegeinket. űrre a kérdésre az egyik Poi.Biz. tag azt válaszolta, hogy rossza hangulat, nem fordulhatunk most a munkássághoz. A másik Poi.Biz. tag pedig úgy vélte, hogy nem jó a munkásokat kivinni az utcára, mert nem lehet tudni, miért tüntetnének. Ezek a megnyilatkozások már előre mutattak az esti eseményekre, megmutatták, hogy mekkora volt már az ür a párt vezetése és a munkástömegek között. Itt több felszólalásban elhangzott az, hogy október 23- a nem fog többet megismétlődni. Ez szükségszerűen azt is jelenti, hogy a vezetőség és a munkásság között sohasem tátonghat többé ür, mint az októberi események előtti és alatti időben. A főkérdés tehát most igenis az, hogy lehet a munkásságot passzivitásából kimozdítani és tömegesen mellénk állitani. ki szükséges ehhez: Itt sem tudjuk az összes indokokat felsorolni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy célunkat elérjük. Csak a legfontosabbat emliten. - November elején még igen rosszul álltunk. Több elvtárssal beszélgettünk és felvetődött az a kérdés, hogy most mi lesz, mit fog hozni a jövő. "Én azt mondtam: mi igaz utón járunk, ezt pedig az emberek előbb-utóbb látni fogják mindennapi munkánk folyamán. így fokozatosan helyre áll majd a párt tekintélye és kialakul körülötte a szimpatizánsok gyűrűje. Ivla már a pártnak sukkal szélesebb körben vannak követői, már nemcsak a 300.000 létszámú tagság mozdul meg. Ezt konkrét példákkal tudjuk bizonyítani, ha a Köztársaság téri tömeggyűlésre, vagy a másjus elsejei seregszemlére gondolunk. A tagság sokszorosa követte a Párt felhívását. A tömegek egyre jobban meggyőződnek arról, hogy a helyes utón járunk és gondoskodnunk kell arról, hogyne veszítsük el hitelünket. Ehhez az szükséges, hogy amit november 4-e óta csinálunk, elvi politika legyen. Olyan politikai, amely a marxi-lenini elveket alkalmaza. A politikai gazdaságtant a mindennapi életre kell alkalmazni. Legyen teljes egység a szó és a tett között, az, ami az embereket október 23-a előtt fásulttá és''biz álmatlanná tette éppen az volt, hogy igen gyakran ellentétek voltak a szavak és tettek között. Igen fontos kérdés a káder kérdés. hepyes a2> hogyha a kádereket úgy helyezzük funkcióba, vagy úgy mozdítjuk el, hogy mindenkor szeme lőtt tartjuk kommunista maguturt isukat és azt, hogy milyen szakemberek. Mindig gondosan vizsgáljuk me. , hogy az emberek hogyan állták meg a helyüket az ellenforradalom idején. __________________________________________n____________________________________________________ a ~~ ' i---------- -------------------------------------------------------—________________ ___________________________
