Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.20.a/8)
1985-04-12
! 1- 4 -2.2. Bér- ér. ;iövedelem,gizdálkodás A kerületben tevékenykedő 25 gazdálkodó egység dolgozóinak jövedelmét - az uj szabályozók szerint - az eredményesség határozza meg, tervezése annak alapján történt. Megállapítható, hogy a jövedelemszabályozás formáját általában reálisan és átgondoltan választották meg a vállalatok. Az egyes formák közötti megoszlás:- kerosetszint szabályozás 13 /9 üzem, 4 szövetkezet/ ^ - keresetnövekmény " 2 /I " 1 " /- központi kereset " 4 /4 " /- szigorított kereset 11 3 /I " 2 " /- kisszövetkezeti bérezés 3 /- 3 / Az alapbérek emelése mellett nagyobb szerepet kap a teljesítmények differenciált elismerésére való törekvés. Az ösztönzési rendszer sajátos módszereit és lehetőségeit alakítják ki. A dolgozók a korábbinál jobban tudják, hogy milyen elvárt teljesitményhez mennyi bél', jövedelem tartozik. A vállalatok szélesítették az átalánydíjban dolgozók körét /Palotai Építők /, növelték a mozgóbérek arányát /Ferroglobus TEK/ szélesítették a forgalmi jutalékos rendszert, /ÁFÉSZ, DOMUS/, bevezették a fizikaiak premizálását* /HAFÉM ISZ/. A fentieken kivül a gazdálkodó egységek többségénél igyekeznek megtalálni a legösztönzőbb jövedelem elosztási formát. Nő az egységek, üzemek önállósága és felelőssége a bérgazdálkodásban. Szigorúbbak a normák, előtérbe kerülnek az évközi ösztönzőbb teljesítményarányos kifizetések. A mérleg szerinti nyereség ós érdekeltségi alap tervezése Az adatszolgáltatásra kötelezett vállalatok közül nem ismert a tröszti irányítás alatt tevékenykedő ERŐKAR Vállalat, és a központi elszámolású BFK II. sz. gyárának nyereségterve. . / . o _______________________________________ a
