Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.20.a/8)

1984-06-14

2/ Takarékosság anyaggal és energiával: , E kérdés csoport áttekintésére ösztönözte a PB a pártszerveze­teket,. A PVB számára is több beszámoltatás adódott, valamennyi nagyobb gazdálkodó egységünknél említésre méltó eredmények szü­lettek, Amig még 19 81-ben azt tapasztaltuk, hogy ezeknél a vál­lalatoknál a vonatkozó MT határozatot sem ismerték, addig 1984~ig áttekintették az energetikai fejlesztések helyzetét, a berendezé­sek fenntartási színvonalát, a jobb hatásfok biztosítását és az energia hordozók struktúra váltásának módozatait. Lényegesek a megtakarítások elsősorban kőolajban, Lényeges eredmények vannak a hulladék anyagok felhasználása te­rén is. A készletek csökkentek /készáru készletek nem említésre méltóak/ azonban mégj óbban csökken hetnének, ha az anyagok beszerzése nem ütközne az országosan ismert akadályokba, 3/ A termékszerkezet korszerűsítése: A gazdasági egységek részben az export növelése érdekében kor­szerűsítették termékeik szerkezetét. Ez vezetett a növekvő ex­port értékesítéséhez /pl. Növényolaj, Villgép ISZ, Kismotor és Gépgyár 2. gyár/ . Termékszerkezet váltásra kerület sor belföldi ellátás érdekében, vagy pl. vállalati belső szervezési okból is /pl. BFK, 2 Gyár­ban, ahol korszerű kikészítő és festő üzemet épített a vállalat, viszont főleg a szabászati és varrodai feladatokat vidéki gyáraik­ra bizta alapvetően munkaerő okokból^ Termékszerkezet szűkítésre is került sor piaci okból vagy a költségek csökkentéseérdekében /pl. Palota Bordiszmügyárban/, Erőfeszítéseink nem jártak egyértelmű sikerekkel az alábbi területeken: 1/ Munkaerő gazdálkodás: A munkaerő helyzet nem tér el a budapesti átlagtól. Olyan válla­latnál is a kritikus határon van, ahol az átlagnál lényegesen nagyobbak a jövedelmek / pl. 3-4 műszak és folyamatos munkarend miatt a Növényolajipari Vállalatnál/. Nem javított az sem a helyzeten, hogy a beszámolási időszakban erősödött az a törekvés, hogy a jövedelmek növekedése a teljesít­mények függvénye legyen és határozottabban differenciáljanak. Nem javított a kerületi gazdálkodó egységek létszám helyzetén az sem, hogy az utolsó évtizedben mintegy 100 e- ember települt az uj lakótelepre, A kerületi munkaerő helyzet alakulására döntően az ország /benne a főváros/ nagy munkaerő mobilitása volt hatással. Nincsenek ke­rületi határok. Továbbá az, hogy a több műszakot, folyamatos J.­­" _i • 1 pr«.'4N» 6 í- 3 -

Next

/
Thumbnails
Contents