Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Revíziós Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.20.a/5)
1966
r i- 5 -Az első pártért ekezlet óta tagdl.lbofizaté e te int été bon a kerületben is bevezettük a "bemondásos" ta aijfizet4si rendezért. Kezdetben főleg a gazdasági vezetők le egyes titkárok idegonkedtek az uj tagdíjfizetési rendszertől, elsősorban azért, mert összegszerűség szempontjából nem tudják majd a betervezett szintet megtartani, másrészt pedig azért, mert esetleg többlet munkát fog számukra jelenteni. Az eléből táblázat a tagdijfizetés alakulásét mutatja: Taglétszám Egy főre jutó Tagdij fizetők fő_______ tagdij Ft.______________%_________ 1963. év 2.551 24,33 98,9 1964. év 2.663 26,54 98,3 1965. év 2.832 26,85 98.9 1966.1.félév 2.951 29,73 98,6 A fenti kimutatásból látható, hogy az egy főre, egy hónapra jutó ta. dij forint összege le emelkedő tendenciát mutat. Ez elsősorban arányban van az évek során végrehajtott bérrendezésekkel, továbbá a párttagság összetételében történt változással. A tagdíjfizetők aránya az Összes taglétszámhoz viszonyítva szintén kedvezőnek mondható. Jelentős befolyást gyakorol a százalék alakulására a betegek, szabadságon lévők, kilépők, stb. száma. A nem fizetők nem minden hónapban ugyanazok, tehát végeredményben a nem fizetők csak egy, esetleg két hónapig nem fizetők és igy ez az arány jónak mon ható. A ta díjfizetés helyzete a progrerszivitás tekintetében is jó. Voltak ugyan esetek, amikor nem a keresetnek megfelelően /főleg prémiumok, túlórák miatt/ történt a tagdijfizetés. Ugyancsak kevesebb volt a vita a nyugdijbavonulók és már nyugdíjas elvtársak tagdíjfizetését illetően is. A Kot suth Kiadó évi befizetési tervét általában 95-100 % között teljesíti, te. terjesztő munka színvonala még mindig nem mondható jónak. A terjesztők sem foglalkoznak állandóan ée rendszeresen a terjesztéstől, bár az évek folyamán több alkalommal is foglalkoztak az alaps.zervezetak a terjesztői hálózat kiépítésével és megerőeitélével. Általában megállapítható, hogy a Kossuth kiadványok terjesztése nem rendszeres és még minuig nem került a pártmunka rangsorába. A kerület üzemeiben az utóbbi időben ugyan tapasztalható némi változás az elmúlt 4vhez viszonyítva a Kossuth Könyvkiadó munkáját illetően, mégis meg kell állapítani, hogy a pártszervezeteknek több göncöt kell fordítani a különböző irodalmi termékek terjesztésé e 4£: propagálására. I 1 3 ^ — m ■ -------------------i L -i