Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.20.a/4)

1988-10-04

hogy a pártok nélküli pluralizmus fából vaskarika.

Magyarországon megindult a többpártrendszer kialakB- lásának folyamata, líbázi, már a mai képződmények is magukba hordozzák a pártok csiráit.

Mivel o pártalapitás oz egyesülési jogon alajkuló államolgári jogosítvány, a törvénytervezet ne zárhatja ki azabályozási köréből a poltikai párt alapításának kérdését,

A vitában azonban ozzol ellentótes-kissebboógi-ál- i láspont is megfogalmazódott, moly szerint a párt jogosítványait állami jogszabály nőm tartalmazhatja, oz disszonáns lenne.

^ De mórt az alkotmány a társadalma alkotmánya, a

pártnak ésdeklarált szerepkörének az alkotmányban

koll megfogalmazódnia.

A párt elsődlegesen politkai szervezet, jellegében különbözik a törvénytervezetben szereplő többi társadalmi szervezettől, ezért nem indokolt azonos szabályokat alkalmazni rá.

Voltak, akik nem tartották indololtnak azt sem, hogy a törvény hatálya alól ki akarják vonni a már létező társadalmi zorvazeteket ós a szakszervezetet.

A viták lezajlása, az elhangzottak összegezése, a kritikai észervótelok, módosító javaslatok figyelembevétele oz egyesülési ós gyülekezési törvénytervezet újabb változatát eredményezi. Ma már úgy fogalmaznak, hogy az MSZMP nem hagyott kétséget afelől, hogy bár történelmi körülményeinknek megfelelően ma hazánkban a társadalom vezetésére hivatott agy poltikai párt működik - az országos pártértekezet állásfoglalása napjainkra vonatkozik. S elméletileg a szocializmus lényegével nem ellentétes több párt működése.

Tekintettel arra, hogy az egyesülési jogról szóló törvényt * nem rövid távra szólóan kell megalkotni, olyan megoldás várható, amely hosszabb időre képes e kérdés alkotmányos kerel Z

I

I

I I- G -, L i ______