Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.20.a/4)

1988-01-05

t 2 J

Az időskoruakkal való foglalkozás főbb tápásztalatai

a XV. .kerületben

Kerületünk összlakossága a XV. kér. Tanács adatai szerint (1987. május 31-i állapot) 95.635 fő, ennek 23 %-a: 22.ol2 fő nyugdijas. Ezen belül 7.195 fő férfi és 14.817 fő nő (Isd: 1. sz. táblázat).

Az egészségügyi gyakorlat idősnek a 75 év feletti korosztályt tekinti. A társadalmi gyakorlat szerint időskorúnak azok az jállampolgárok nevezhetők, akik a nyugdíjkorhatárt elérték.

Az időskoruakkal való foglalkozás differenciáltságát a rászorultság mértéke és iránya határozza meg, ugyanis a nyugdíjba menetel időszakbán (55-6o éves korban) még nem mindenkire jellemző az öregkor (pl: rossz fizikai vagy egészségi állapot).

Az öregkorra jellemző testi, szellemi állapot (önellátó képesség teljes vagy részbeni hiánya, stb) általában 7o éves vagy 7o év feletti korban jellemző, amely miatt ellátásra vagy egyéb támogatásra van szükség. Egyes esetekben ehhez adódik szociális, anyagi körülmények rossz színvonala vagy elégtelensége (pl: alacsony nyugdíj, kedvezőtlen lakáskörülmények stb).

Az állami, szociálpolitikai intézkedések ezt konkrétan kifejezik, ez lehetővé teszi, hogy a nyugdijas lakosságon belül a ténylegesen rászorultak differenciált ellátása valósuljon O me5 •

A nyugdijas kor elérése minden ember számára nagy változást, sok esetben törést okoz életvitelében. Eddigi életmódjuk gyökeresen átalakul. Azok esetében, akik nem vállalnak tovább munkát, megszűnnek a velük szemben támasztott munkahelyi követelmények, ismerettségi körük sziikebb lesz. Ez a vá 11ozás sok11k;t1 felkészületlenül ér. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy a nyugdijas korba lépés önmagában nem jelent egyet az elesettséggel .

1 - 1 ■ q m

L -l