Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/4)

1970-03-26

f—■ ~ =f

I I

,$ — 3 — i*

Ebben a kérdésben nem sikerült előrelépni, mert- egyes pártszervezetek nem rendelkeznek megfelelő káder tortáiékokkal- több óve jól dolgozó pártonkivüli bizalmi cserélése nem indokolt- a mozgalmi munka legnehezebb területe, igy nem szívesen vállalják

A nehézségek enyhítését p pártszervezetek pártépitéssel oldhatják meg.

Tebb figyelmet kell forditaniok a jól dolgozó pártonkivüli bizalmiakra, munkájukat rendszeresen értékeljék. Tegyék kötelességévé a szakszervezetben dolgozó kommunistáknak, hogy mint ajánlók foglalkozzanak velük és neveljék párttaggá.

A vizsgált vállalatok között a gazdaságirányítás uj rendszerében az önállóság nem egyforma súllyal érvényesül, és ehhez igazodik a szakszerr-\ vezet hatásköre is. Ezzel összefüggésben fejlődik, de még mindig sok

hiányosság jellemzi az üzemi demokrácia érvényesülését. Ehhez a kérdéshez tartozik, hogy milyen mértékbe öuflják bevonni a közvéleményt az álláspontok kialakításába, a vállalati döntések meghozatalába. A munka kialakulását lassítja, egyik oldalról, hogy a gazdasági vezetők nem mindig hozzák nyilvánosságra a gondok és nehézségek valódi okát, megoldásuk módjait, igy az üzemek dolgozói előtt a gazdasági helyzet ismeretek nem elég világosak. Itt jegyezzük meg, hogy a termelési tanácskozások hatékonyságát gátolja, ho ;y a gazdasági vezetők politikai tevékenysége elmarad a kívánt szinttől. Ebben az esetben hiányzik a részlegben dolgozó szakszervezeti kommunisták aktiv szervező tevékenysége JLs.

A másik oldalról a dolgozók véleményének, javaslataik feldolgozásának és megválaszolásának hiánya jelentkezik.

A szakszervezeti bizottságok a kommunisták kezdeményezése alapján nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy feladataikat betöltsék. A napi feladatokén ^ túl távalabbi célokat is kitűztek, olyan gondok megoldására, mint a munkaerő vándorlás okainak feltárása, megszüntetéséhez szükséges intézkedések kidolgozása, törzsgárda meghatározása, abba tartozók előnyösebb elbirá" lása. A mindennapi feladatok között a bér, és ■ szocia-ális létesítmények javítása, munkásvédelem, lakásépítés szerepel. A tett intézkedésekről egyes bizottságok Írásban tájékoztatják az aktivistákat /Kutató/ máshol a bizalmiak értekezletén. Az éves munkatervük végrehajtásáról szakszervezeti taggyűlésen is beszámolnak rendszerint negyedévenként. Az ott elhangzott javaslatok, észrvételeket minden esetben megvizsgálják, ezekben részben érdemleges intézkedések történnek.

Emellett a poztiv vonások mellett élesen jelentkezik az a hiányosság, hogy egyes helyeken választás óta egyáltalán nem, /Kutató/ vagy csak egy szakszervezeti taggyűlést tartottak /OTP/ miáltal az ott * dolgozókat megfosztották, hogy a demokratizmus adta jogokkal élhhssenek.

Olyan tapasztalat is van, hogy a vezetés minden erőfeszítése ellenére, sem tudják a taggyűlést megtartani, ill. többször elhalasztják, mivel a tagság nem megy el kellő számban. Ennek oka az elmúlt évek hibáira vezethető vissza;