Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1969-09-11
r h- 2 -Az eredmények szövetkezetenként; eltérően jelentkeznék, a vizsgálat tapasztalatait az alábbiakban jelentjük. 1./ A pártszervezetek az kor. PB, által kiadott útmutatás és a taggyűléseken elfogadott munkaterv alapján dolgoznak. Munkaterveik tartalmazzák azokat a fo feladatokat, melyek me. oldása erősiti a p .rtszervezet helyzetét a szövetkezetben /termelési, gazdasági kárdésékről beszámoltatás, tagfelvétel, pártoktatás, bömegszervezeti munka irányítása, agitáció/. A munkatervek összeállításánál a gyengébben funkcionáló vezetőségek részére évközben a PB munkatársa több gyakorlati segítséget adott, A vezetőségi ülések és taggyűlések rendszerre váltani kivéve a Lakáskarbantartó KTSZ-b, ahol a két tagú vezetőség, mindketten fizikai dolgozók, nen tudták kialakítani munkamódszerükéb. Az elvi-politikai kérte dósok tisztázásában, a határozatok feldolgozásában nagy eltérés mutatkozik a pártszervezetek között. Amig a Villgép, és Cipész KTSZ pártszervezeténél az általánosból meghatározzák a helyi feladatokat és ezt a párttagsággal megtárgyalva érvényesítik, addig a másik két • alapszervnól csak az általánosról adnak tájékoztatót. Itt a taggyűlések tájékoztató jellegűek, csupán a titkári értekezleteken kapott feladatokra szorítkoznak, tartalmában elég hiányosan, önálló kezdeményezés sem a bel3.ő pártáiét fejlesztésében, sem a termelés területére nem igen történik. Megítélésünk szerint ennek főbb oka:- alacsony politikai képzettség- párttagság soraiban megtalálható közömbösség- párt- és a szövetkezeti vezetés nincs összhangban A vezetőségek határozott fejlődést értek el az egység ^ megszilárdításában, A kiadott feladatokat-a megállapodás szellemében igyekeznek végrehajtani. A végrehajtás nem minden esetben éri el a kitűzött célt, melynek okai a szövetkezetek sajátos helyzete, a szövetkezeti tagság összetétele, a pártszervezet kis létszáma. Megnehezíti az agitációs propaganda munkát, hogy a szövetkezetek dolgozói számos, egymástól tavoleső munkahelyen dolgoznak /pl. Lakáskarbantartónál 1968-ban 540 helyen dolgoztak/. A párttagok munkahelyek közötti megoszlása is aránytalan, többsége 0 központi telepeken dolgozik. A helyi sajátosságokból adódóan, a politikai kérdések megértetése, a pártonkivüliek felé történő agitáció megoldott kérdés a Cipész KTSZ-né1. Csendes munkahelyen, egymás mellett dolgozók egész nap munkaközben bőven kitárgyalnak minden kérdést, a kommunisták felkészültségüktől függően igyekeznek állást foglalni, ill. cl nem döntött'kérdésekben a vezetőséghez fordulnak felvilágosításért. A
