Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1969-07-31
3 I a 9 I r- 4 -Ebben az oktatási évben elég széles körben foglalkoztak a tsz parasztság anyagi helyzetének alakulásával, különösen a melléküzemági tevékenységből származó jövedelem nagyságát ós jogosságát vitatták. Ezen túlmenően ugyancsak bírálták a magánkiskereskedők és kisiparosok túlzott kereseti .lehtőségét.' Azt kifogásolták, hogy az állam miért nem léptetett életbe erőteljesebb jövedelemkorlátozó intézkedéseket. A gondok felvetése mellett azonban az is tapasztalható volt, hogy az uj gazdasági reform eredményeivel kapcsolatban kedvezően ítélték meg a dolgozók munkakörülményeit javító intézkedéseket - csökkentett munkaidőre való áttérést, a dolgozók egészségügyi ellátásának kielégítő szintjét, elismerően nyilatkoztak az anyasági segélyről, - ugyanakkor javulást várnak a lakáselosztásnál, a közclekedési viszonyok javitá^ sánál, és a bérek gyorsabb növekedése terén. Az egyes témák jellegétől függetlenül tapasztalható volt. a nemzetközi munkásmozgalom egységével, a szocialista országoknak a KGST-ben való együttműködésével, részvételével és tevékenységével való foglalkozás is, A nemzetközi kommunista mozgalomban való nézeteltérések tárgyalásánál több helyen azt boncolgatták, hogy lehet-e egységről beszélni az SZKP vezető szerepének elismerése nélkül? Ebben a kérdésében az az álláspont alakult ki, ha nincs ve- : zető, koordináló párt, akkor nem is igen alakulhat ki egység. A csehszlovák helyzettel való foglalkozás végigvonult az egész oktatási évben. Egyetértenek a jelenlegi konszolidációs folyamattal, ugyanakkor e kérdés tárgyalásánál elítélték a románok magatartását. Az az álláspont alakult ki, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak nemcsak joga, hanem kötelessége is volt a szocializmus rópitését veszélyeztető provokációt elhárítani, ^ Ezen túlmenően arról vitatkoztak, hogy hazánkban nincs nemzetiségi probléma, ugyanakkor a környező országokban szó volt a csehszlovákiai es a romániai magyarok helyzetének rendezéséről, Azt is kifogásolták, hogy Romániában erősödnek a nacionalista nézetek. Több szemináriumon nem tudtak különbséget tenni a demokratikus és szocialista hazafiság között, a hazafiság kérdését leszűkítették. Ennek másik változata VQlt* hogy az Internacionalizmus és hazafiság összefüggéseit és egységét sem könnyen értették meg. A Jugoszláv kommunisták kongresszusát követőeh tevékenységók megítélése szempontjából olyan igény merült fel, hogy a jugoszlávokkal kapcsolatos állásfoglalás kialakításához egyéiv* telmübb tájékoztatásra lenne szükség. ■A° \ i
