Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1968-03-28
r ... n Kutasi elvtárs; Véleménye szerint az anyagból nem érződik egyoldalúan, hogy milyen irányban akarta felvetni az anyag a problémát. Felvet egy-két gondolatot, de azt melyen nem elemzi es nem tárja fel a lényeget. Az az egyéni vélemény, hogy keveset mond az anyag a tényleges helyzetről. Ezeket azért mondja el, mert megdöbbentő például amit a Kötöttárugyárnál felvetnek. Ezek érthetetlenek és ezt nekünk a Budapesti Gazdaságpolitikai Osztályhoz el kell juttatnunk, itt alapkérdésekben rendet kell teremteni. Ezen túlmenően a fő kérdésre nem mutat rá a jelentés. Úgy érzi, hogy az volna a célja, hogy megpróbálni a tényleges jelenlegi kapcsolatokat melyebben elemezni. És ennek forrását is elemezni kellene. Ennél több probléma van, de eredmény is, mint amit itt az elvtiársak leírtak. Van egy Kormányrendelet, ami ezek együttműködését szabályozza, nem jelentős, nem diferenciál. Nem egészen érezni, hogy hol van gyáregységről, hol van gyárról szó. Nincsenek a jelentésben tisztázva az önállóság kérdései. Jónak tartja, amit konkrétan, üzemenként tárgyal az anyag. Jónak tartja azt is, hogy a gyáregységek nagyobb önállóságra törekednek. Kevésbé érezni egy ilyen törekvést a törzsvállalat részéről. Foglalkozik továbbá a kordinációs kérdéssel a pártszervezetek között; Úgy érzi, hogy ezt nem úgy értelmezik, mint ahogy az az elvekben van. Egész másként értelmezik mint ahogy azt a párt Szervezeti Szabályzata is rögzit. Véleménye szerint a koordinálási joggal támasztott igény vélreértésóről van szó. Nem a határozat egyértelmű értelmezéséről. A Szervezeti Szabályzat valamint a IX Kongresszus is kimondta, hogy kordinációs joga C3ak a pártbizottságnak van. Mégis kell kapcsolatnak lenni az alapszervezetek és a csucsvezetősógek között. Javasolja, hogy a pártszervezeteket ebbe az irányba kell ösztönözni. Problémaként veti fel, hogy a jelentés nem utal arra, ami feladatlenne a pártszervezetek számára. Néhol úgy érzi, hogy félreértés van. Ez meg fog szűnni, mivel ennek a kérdésnek a tárgyalása most megy a Politikai Bizottság elé. Lantos Zoltán et./összefoglaló/ Elmondja, hogy az anyag két dologban szükséges nekünk. Elsősorban, mint gazdasági problémák jelenlegi megítélése, mert a mechanizmus elveit figyelembevevő bizonyos problémákat látunk a gyáregységek munkájában. Erre mutat az anyag is, hogy egy-egy gáregységben mit tartunk problémának. Ez két dologban is jelentkezik. Egy:gazdaságirányítás szempontjából problémák vannak a gyáregységeknél. Másrészt: a gazdaságosság érzete, |(iáilóság hiánya miatt. Ez sem ilyen abszolút értelemeben ahogy mondom, ennek különböző fokozatai vannak. Leggyengébb a gyáregységeknél az úgy ne ve ze b t*. üzemág. Mindent ő végez a tervmutatókon kivül, /anyagot szerez, üzletet köt stb./ de egy adminisztratív alkalmazottat nem vehet fel. Így nem lehet dolgozni, amikor mi azt akarjuk, hogy a gazdasági mechanizmus szelleme, adott helyen mindenhol érvényesüljön. Konkrét feladatot ró ránk, hogy ez helyes, vagy helytelen módszer. Ilyen ós hasonló problémák merülnek fel a telephelyeken is. /itt említi meg az Iskolabútor és Sportszer ár úgy ár gyártelepének helyzetét./ Vagy megemlítheti problémaként még a Landler J.J. Vállalatot is. ÜCüp Mii jSb-ÜE 7
