Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1968-02-29
r_ —j Réti Sándor et: Gondolkoztak-e azon az elvtársak, hogy a sertéshús ellátásban importra szorulunk. Ennek nehezebb az ellátása és nem kifizető a szövetkezet részére azért nem termelik? Vagy a könnyebb megoldást választották a tojás és a xhxmx csirke termesztéssel? Véleménye szerint a kukorica termelést és a sertéstenyésztést együtt kellene végezni a szövetkezetnek. Varga Sándor et: Hogyan Ítéli meg a pártszervezet a szövetkezeti demokráciának a fejlődé sét, jelenlegi állapotát a tagság körében? Megítélése szerint ez a pártszervezetnek a leglényegesebb területe. A gazdaságszervező munkával kapcsolatban a jövedelmek alakulása érdekelné. Pl: 1966-hoz viszonyítva hogyan alakultak a személyi jövedelmek, Alkalmazottak jövedelme %-os arányban hogyan változott és az alkalmazottakon belül is a melléküzemágak vezetőinek jövedelme hogyan alakult. Bata Lajos et:_____ 32 párttag közül hány fő a fizikai dolgozó? Az egyes üzemágak között hogyan oszlik meg a párttagság aránya? Ahol kevés a párttag ott az a politikai légkörben, politikai hangulatban mennyire érezhető? Vagy ott is valamilyen formában tudják irányítani a politikai hangulatot? Okoz-e ez problémát? Tréfás István et:/ válasz/ Hangulati kérdésekkel kapcsolatban elmondja, hogy a nyugdíjkorhatár témájának kérdése ma is élénk érdeklődése a tagságnak. A parasztság hátrányosnak tartja a maga részéről a 65 évben megállapított korhatárt. Vannak ezzel kapcsolatban problémák, melynek megoldásával a kormány is foglalkozik. Nem tudnak megfelelő keresethez jutni magas koruk ellenére. A pártszervezet egyetért ezzel a problémával hiszen ez a népgazda^ ság érdekeivel nem ellentétes. Az árrendszerrel kapcsolatban elmondja, hogy a pártszervezet és a tagság véleménye egységes. Elmondja továbbá, hogy hitelrendezés következtében a termelőszívetkezet is 7 millió forint Engedményben részesült. Viszont ezzel együtt az q$y érre szóló terhek megnövekdtek a szövetkezetben. Elmondja továbbá, hogy az itteni termelőszövetkeze tét nem úgy érintette az árrendezés mint a vidéki szövetkezeteket. A 8 %-os árszint a pesti termelőszövetkezetekben nem úgy jelentkezik, mint a vidéki szövetkezetekben, kb. 2,3 % bér érvényesült. * A fiatalok arányát a tagság között felvetett kérdésre elmondja, hogy a 839 főből 2o5 fő nyugdíjas és járadékos /ez majdnem a tagsag 25 %-át teszi ki/ 4o éves korig az arány 3o %-ot tesz ki. A többi 4o-6o között van. Elmondja, hogy a pártszervezet munkájában a tömegszervezetekre támaszkodik. /Nőnap, gyermeknap, ariyáknapja stb./ A termelés szervezésében, mozgósitásáüan ezeknek a tömegszervezeteknek elsősorban munkavédelmi és egészségvédelmi, szociális jellegű tévókenységük van. Elmondja, hogy a KISZ szervezet is felfejlődőbe van, úgy néz, hogy a 30 fős létszámot ebbe az évben elérik. Alkalmakkor igénybe veszik ezen fiatalok segítségét a munka végzésében. A munkaegység fizetés mértékével kapcsolatban elmondja, hogy a 3,4 éve v.\ ———
