Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1966-02-24
I I 5 -Míg az elmúlt évben a szervezett pártoktatdaban résztvevők 54,2 %-a volt párttag, ugyanez ez évben 59,92 %-ra emelkedett. Összparttagságunknak tavaly 46,9 %-a} ez évben pedig 48,7 %~a vesz részt szervezett oktatásban. A növekedést részleteiben az egyes pártszervezeteknél bekövetkezett változás is mutatja* Pl; a Bő rkonfeko iában 66 %~ról 70,6 %-ra , a Perroglobusban 74 %-ról 81 %-ra, a Kötöttárugyárban 69 %-ról 76 %-ra növekedett. Ugyanakkor, hn a valamennyi oktatási formában résztvevő párttagok arányát az összes párttagokhoz viszonyítjuk /1775/j /2924/, /-n jobb az arány, mert a párttagságul %-a tanul. Énhez még hozzá kell számítani azt, hogy állami és szakmai tanfolyamokon tanul a párttagok mintegy 10-15 tf<ra. A munkások számaránya a múlt évi 43,9 %-ról ez évben 45,7 %~ra növekedett. A folyó oktatási évben uj tanfolyamként szerveztük meg a "Világgazdaság és nemzetközi politika" 03 a "Szocializmus építése" c. tanfolyamokat. Jelentős mér te kben megnőve ltük és az üzemi pártbizottságok és /pártszervezetek irányítása a Iá helyeztük a marxista középiskolák tanfolyamainak egy részét. A tapasztalatok szerint az induló létszámhoz viszonyítva a hallgatók lemorzsolódása mintegy 10-15 %-ra tehető, Még kedvezőtlenebb a hallgatóknak a konferenciákon való esetenkénti részvételi aránya. Egye3 szemináriumokon létszámnövekedés is van és a megjelenés is jónak mondható, azonban többségében a konferenciákon a hallga'tók megjelenése nagy szóródást mutat, /50 %-tól 80 %~ig/« A pártvozotőségek tagjainak többsége /az állami oktatásba járók kivételével/ valamilyen pártoktatási formában, nint hallgató részt ve3z• Ilyen tekintetben kapcsolatuk a pártoktatáasal állandó, Az oktatási év során a legtöbb pártszervezet eddig két alkalommal tárgyalta a pártoktatas helyzetét. Értékeléseik azonban többnyire felszínesek, nem érintik a pártoktntáo bel3Ő tartalmi problémáit, nem elemzik a párttagok tanulását, az oktatáshoz való hozzáállását. A pártszervezetek többsége nem fordít elég gondot a propagandis- ■ ták felkészítésére, tájékoztatására. Az oktatási munkát rábízzak a propagandistákra, magukra hagyva őket a tanulási fegyelem megszilárdításában. Énnek egyes helyeken az a következménye. hogy maga a propagandista sem erez elég felelősséget a tanfolyam összefogásáért, sok esetben még a prop, konferenciákon, való résztvéte llel szemben sem.- ' - 1 im i — * — ^ -- ■——^ .—
