Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1966-12-15
I , I- 4. -Lantos Zoltán elvtárs: Megállapítottuk azt, is, hogy ez a fellendülés a mi munkánk, valamint a Központi Bizottság sorozatos határozatai következtében állött elő. Lantos elvtárs ismerteti, hogy mik voltak ezek a határozatok. Ezeknek a határozatoknak a megjelenése után - melyeket ismertettem - megjelent a Kongresszusi határozat, amely lényegében az előző határozatokat sűrítette össze. Nekünk elsősorban azt kell eldönteni, hogy a sok határozat közül nrt-rm*. melyik az, amelyikkel kiemelten kell foglalkoznunk, és itt figyelembe kell azt is venni, hogy a pártszervezetek mit birnak elvégezni* Az az igény is fennáll, hogy a kongresszus előtti aktivitást lehetőleg tovább kell vinni, és nem szabad megállni. Hiszen olyan feladatok állnak előttünk 1967-ben, hogy ezt az aktivitást csökkenteni. Ennek tudatában, hogy a sok határozatból követkézbe elkerüljük xm, a duplázást az a vélemény alakult ki bennem ás a munktársakban, hogy kiemelten két irányba kellene a kerületi munka menetét meghatározni. Mindkettő á kongresszusi határozatból következik megy de úgy határoznám meg, hogy a kongresszusi határozat ismeretében nem lehet az összes határozatot irányadónak venni, hanem ki kell emelni két irányvonalat. Az egyik: Az uj gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos feladatok; a másik: A párt tömegkapcsolatának a problémaköre. A Kongresszusi irányelvek ismeretében azt a megállapitást tettük, hogy nem uj dolgok lesznek a kongresszusi határozatból adódóan. Ma is azt mondjuk a Kongresszusi határozat ismeretébe, hogy ezek nem uj dolgok. Az a véleményem, hogy a kongresszusi határozatból adódóan e két terület kiemelésével a pártmunkában jelentősen te uj dolog következik be. Tudni kell azt, hogy a kongresszusi határozat kb. 3-4 hónapon keresztül pártnapokon,pártoktatásban taggyűléseken mindenütt szerepelni fog. Ennek ismeretében erőnket a gazdasági mechanizmusra terjesszük ki. A gazdasági mechanizmus ki fog hatni az állami élet minden területere. A dolgozókat érinti a munka menetében, mert ki fog hatni az életük minden területére . Elmondja, hogy a gazdasági mechanizmussal való foglalkozást elkezdtük. Első dolgunk az volt, hogy ismerjük meg a gazdasági mechanizmus célját és lényegét. Rá kell térni most már, hogy a tartalmát ismerjük meg. Tartalom alatt azt értem, hogy az ami az adott üzemben a dolgozókat érinti. Problémák lesznek, mert ezekről még ma is van egy csomó téves nézet. Elmondja, hogy a tervkészitések során azt tapasztalták, hogy egyes helyeken nem akarnak mozdulni, hanem a régi mellett akarnak maradni. Nincs az üzemek részéről ezirányba kezdeményezés. Ezek ismeretében azt kell kiadni, hogy az éves terv teljesitése mindennek az előfetétele 1967-ben is. Az a feladat áll előttünk, hogy a közeljövőbe végig tárgyaljuk az üzemeink vezetőivel, hogy ezt a tervet ne nélkülünk, illetve ne a pártszervezet nélkül csinálják. Jelen az ©lajgyáron kivül a kerületünk üzemeiben nincs még végleges terv. Az 1967-es évnek nagy jelentősége lesz, mert amit a gazdasági G 1 UMtoK,
