Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1965-02-18
r ^ n fi _ 6 -tanácskozásainkon, ahol egyházi személyek, illetve vallásos egyének is nek részt - bár egyértelműen leszögezve egyéni álláspontunkat - nem engedünk rét olyan világnézeti törekvéseknek, vitáknak, amely bátrUy:; . fél számára i-u óhatatlan lenne, s .ezért a pplitikai egységet gyöngítené. Általában megállapítható, hogy kapcsolatunk az egyházakkal megfelel a népfront mozgalom szellemének, az £llhn és az egyházak egyezményének, ezért 'kielégítő és ilyen ért elemben n’ rélyes. .\ » III. Feladatköreink Mint mindenütt az országban, itt helyileg is kialakultak a mozgalom működési irányai, feladatkörei, **aek lényegében megegy-eznek mindenhol. Gyakori eltérés inkább abban Szokctt lenni, hegy helyileg és adott időben más-más íel/-n adatkör kerül előtérbe. Ha ilyen különbség tartósan mutatkozik, az már stílusbeli eltérés. Stílusbeli különbségben voltunk éveken keresztül a budapesti kerületek legalábbis többségével, mivel nálunk a népfront tevékenység homlokterében tartósan inkább az alkotmányos funkciók gyakorlása, a községpclitiksi és, bár éppen csak körvonalaiban kibontakozó, gazdaságpolitikai tevékenység áll. mig másutt a nemzetközi és békemozgalmi munka /barátsági 0 steV külpolitikai viták, kisgyülósek/, továbbá az intenzív kulturális ténykedés volt a jellemző. Az elmúlt évben főváros szórté az előbbi feladatkörök kezdtek előrenyomulni, A III. kongresszuson, a Működési Szabályzat feletti vitában is, - az előterjesztés ellenére - a* alkotmányos funkciók k műitek sorrendben első helyre, s az Országos Elnökség mellékelt határozatában már ilyen szellemben intézkedik e kérdésben. I 1. Az alkotmányos funkciók terén: Egy év az efajta tevékenység r . . . eléséhez különcsen kevés, azonban kétségtelen, hogy ismételt el "reha.í- dósban -agyunk. Megítélésünk szerint, munkánknak ez az eleme már jórészt ra.mi te/, 'any? ■■ ■ és sokkal kevesebb a formalitás. Alkotmányos funkcióinkat elsősorban az orszá, .gyűlési ké-pvis:bV • stagok /fővárosi, kerületi/ mint egyének és a Tanács tekintő4:ábn /:■ toroljuk ^ Kiindulási alapunk - a választógyüles záróhatározatában .'Lett mer foem :'">az/a - az a felelősség, amellyel jelöltjeinkért, a képviselők-... . zunk a választók'előtt. A képviselők lakóterület::, munkájában túlzott követelményeket támasztottunk 1962-ban. Mindkét képviselőnk csaknám havonta tartott b..szári < t- r -t-7 találkozott kisebb csoportokban választóival. 1964-ben e programon la -tv.uré'. Az év elején többször jelentek meg ugyan helyi nyilvánosság előtt. „tcni. rtel a népfront kongresszusra, a második félévben rmk" „»ak -gy-“ 0 „ol. ••• 1 volt Ügy Ítéljük meg, hogy képviselőink - a lehetőségekhez kép.... - gj ele-lte/or. oldják meg helyi feladataikat. Országgyűlési munkájukat nincs módúikban áttekintené A tiz fővárosi tanácstagunk tevékenységében előrelépés, hogy - sortba szerveződtek, /A fővárosban mi kezdeményeztük ezt, ma már másutt is ükalrizzák e formát./ A csoport-tevékenységnek az a lényege, hogy ooevv^zehten +4 r vonódnak a helyi körülményekről, tartanak kapcsolatot a kerületi Tanáccsal és Készülnek elő testületi /főv. tanácsi/ és lakóterületi t ennivalóikra- Műnk* ji'kat ugyancsak megfelelőnek tartjuk, egy kivételével, akinek jelölését molio:' ot->: "< Ivánjuk a jövőben. /Visszahívás az érvénye” jogszabályok szerir yakor.'ati.Ur lehetetlen, lemondását azért nem szorgalmaztuk, mert ellenkező .talános ajár.^st kaptunk felső szervünktől./ I * t L z, \ _ - -_ —— ——— ........................................ I ~ • -
