Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1965-03-11
r~ ~“1 5 -5-Lantos Zoltán elvtársi A taggyűléseit egyo 1 dalnak.Kire fektetnek súlyt?- Jó legyen a jelenlét.- jó legyen a ‘beszámoló, Ez is egy pozitívum, mert ha ezt elértük, al.e.or ez már valamit jelent. A taggyűlésnek két egyenrangú oldala van, egyik a beszámoló. * a másik, amikor a párttagság beszámol, a maga tevékenységéről• Ezt nagyon sokszor kell ismetelni, hogy ez a követelmény, és erre kell a párttagságot nevelni. Érezze az a párttag, hogy neki is be kell számolni a saját tevékenységéről, olyan értelemben is, hogy állástfoglalni egyes kérdésekben. A vezetőségi üléseken is megállapították, hogy a párttagság egyoldalúan nézi a nártvezetősóg munkáját. A párttagságnak nem csal; joga, hanem kötelessége is a munkában résátvenni, és ez elvileg'azt jelenti, hogy neki is be kell számolni, saját tevékenységéről. /Pl: Hogyan néz ki a munkája, hogyan állt helyt stb./ Azt is el kell fogadtatni, hogy a vita legalább olyan jelentős az életünkbenj mint•a beszámoló, mert itt a párttagság a maga véleményét nyilvánítja. A vitára fel kell készíteni a párttagságot. Itt jelentős szerepet'kell betölteni a decentralizált alapszerve lenek, és a pártcsoportoknak. A napirend kiválasztása. Az a helyzet, hogy nag..részt felülről jelöljük meg a napirendeket. Az elmúlt évben 7 kötelező napirend volt. Ha ezt nézzük, akkor eleget tettünk. Nem értele azzal egyet, hogy kéthónapónként kell taggyűlést tartani. Véleményem az, hogy ennek az időpontját mindig az adott feladat határozza meg. Nem helyes az, hajni a napirendi pontokat felülről határozzuk meg; mert a taggyűléseknek végig kell kísérni az alapszervezet életet, Azonban ebben tükröződni kell a felsőbb pártszervezetünk határozatának és a kerületi Pártbizottság határozatának. Ezen kívül a- tömegszervezetek és a társadalmi életünk problémáit áis meg kell tárgyalni a kommunistáknak. a taggyűlések napirendjét nem lehet mechanikusan sem megjelölni. Pl: van^egy Központi Bizottsági határozat és ezt végig tárgyalják taggyűlésről, taggyűlésre. Ezt ismertetni kell, de utanna már csal; nagyon diferenciálton kell tárgyalni, az alapszervezetek sajátosságának megfelelően. A KB. határozatokat úgyis úgy adjuk ki, hogy csoportos értekezleteken tárgyalják meg a titkár elvtársak. colon pillanatban nagy problémát jelentenek az úgynevezett igazga-Rájöttünk, rogy ezek a taggyűlések a lég rosszabbak.--ÍX • eaoGik ez? Abból, hogynem találják meg a maguk helyét, xQo-ig ex iteL• jidociü?ozciboQj..i az igazgatási alapszorvekriolc van a X0glcönk2?ó— tabb feladata, megjelölve. ./. AG -—— ——
