Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1963-03-29
Í - 1-5 -Dóra Mihály elvtárs: Kedves Slvtársak! Abból az alkalomból, hogy a pártszervezet munkájával kapcsolatos kérdések felvetődnek, felvetődik a termelőszövetkezet eddigi gazdálkodásának a kérdése is. Ez logikus dolog, mert a termelőszövetkezetbe tömörült parasztok sorsa, helyzetének alakulása nyilván nem közömbös az egész általános politikai helyzet szempontjából sem. Egy-két gondolatot szeretnék felvetni, ami a kerületet illeti. Talán a következőetósekot a termelőszövetkezet három évi gazdálkodásából még mindig nem Vontuk le egyértelműen. Azt látni kell, hogy a termelőszövetkezet három éves gazdálkodásában alapvető kérdés volt, amiket a jelentés felvet, ón mellék-körülményeknek Ítélem meg, hogy volt-e a 'felsőbb szervek között kérdésekben eltérés, vagy nem. A fő kérdés ón szerintem az volt, hogy a termelőszövetkezet vezetősége nem találta meg a termelőszövetkezet tagságával az‘t a kapcsolatot, hogy a termelőszövette" kezet tagsága a termelőszövetkezetet úgy tekintse, mint az ő életformájának a területét ós ahol neki meg kell élni és ‘ ennek a tudatában, kialakításában. Ennek az alapkérdésnek a hiányai jelenleg is fennállnak, a termelőszövetkezet vezetőségének ós egész gazdálkodásának indítását akadályozták. Az a helyzet, ami volt a termelőszövetkezetben, ami oda juttatta, hogy a harmadik év is eredménytelen volt, a véleményem szerint főleg a termelőszövetkezetben lévő hibákból adódott. Nem akarok részletezni. A legkorszerűbb beruházást kapta , - a szerfás istállót, alapcsöves öntözőterületek a legkorszerűbbek, - baromfinevelő a legkorszerűbb, - a tehénistálló is. Egy problémája volt a jászol méretben, de egyébként maga á gépesítése a szövetkezetnek, - kivéve a szerfás, ami sajnos országos probléma Volt, - de a többi beruházások helyesek voltak. A növényház mint egy falat kenyér úgy kell a termelőszövetkezetnek. Fő probléma örtft van, hogy a jelenlegi ^ helyzetben a gxx tagságnak a beruházásokkal való viszonya ami akadályozza a'növényház problémáját. Mert minden feltétel megvolna hozzá. Én a fő kérdést abban látom, hogy a termelőszövetkezet vezetősége nem talált megfelelő kapcsolatot a tagság érdekeltté tételében. Itt felvetődik a felelősség kérdése. A termelőszövetkezet 3 évi gazdálkodásának a hibáiért Való felelőssége a Tsz Vezetőségének. Olyan szempontból is fel kell vetni, hogy az első év teljesen tartalékok nélkül indul meg. Az első évben semmiféle reményeink nem lehetnek á fejlődés ütemét ilJetően, de főleg a munkaegység növekedését illetően. Üresebben indul a szövetkezet, mint 1960-ban, mert akkor legalább az egyéni tartalékok bevonása megtörtént, most ;e dig a termelési alapok nagyon minimálisak. A vezetőség egyedül nem fogja tudni megoldani a problémákat, mert a problémái lényegesen nagyobbak, hogy le lehessen szűkíteni a választott vezetőség problémájára. Olyan rétegekről van szó, akiknek a hozzáállása népi demokratikus rendszerünkhöz ebben az időszakban a termelőszövetkezet gazdálkodásán keresztül nyilvánul meg, és nem közömbös a hozzáállásuk a gazdálkodás menetében sem, de a politikai vonatkozásban sem ebből adódóan. Ilyen vonatkozásban véleményem szerint a fő kérdésnek arra kell irányulni, hogy a termelőszövetkezet egész gazdálkodásának irányvonalát az határozza meg, hogy a termelőszövetkezet gazdálkodása a termelőszövetkezet tagságával egyetértésben menjen tovább. • / • AZ T ^ ---- ---——— —
