Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1963-03-01
jmrv&am* 5 I I M 1 % • titkára# E három vezető kozott n fontiekben elmondott helyzet miatt bizonyos értelmű, bizalmatlanság volt érezhető'- Ez a bizalmatlanság többé-kevésbá kihatott a partvezobőség többi tagjaira is, a légkör feloldása a munka folyamán folyamatosan megtörtént. Jelenleg a csúcsvezetőé égben ez elvi politikai egység megvan, | A fejlődést oly irányban látjuk kívánatosnak, hogy a vezetőség minden tagjának a vállalat egészére vonatkozó tájékozottságát és’ ! vltakészsegét növelni kell, A kialakult gyakorlat szerint a csúcsvezetőség kéthetenként tartja értekezleteit, ezekre viszonylag jól előkészített, részben Írásos, részben szóbeli anyagokat hoz, azokat vitatja# A viták során érződik azonban, hogy a vezetőség mintegy fele nem eléggé kritikusan fogadja azt az álláspontot, j amelyet egyrészt az igazgató* s legtöbb esetben vele együtt a | személyzeti vezető és párttitkár képvisel. A esácsvezetőség fej- f lődő tevékenységét támasztja alá az a vélemény is, amely szerint a vállalatnál ma a légkör nyíltabb, a problémákkal való foglalkozás viszonylag emberibb, mint a megelőző időszakban volt. Fejlődésként lehet megállapítani azt a tén^t, hogy - bár a vállalat az elmúlt másfél év alatt komoly gazdasági problémákkal küzdött - a partr' szervezet gazdasági szervező tevékenysége ilyen körülmények között | is eredményes volt# A csuosvezotőségben kialakult elvi egység másik oldala,a gyakorlati politikai tevékenység,m®.r nem mutat l ilyen kedvező képet.A párt politikájának gyakorlati megvalósítása, bár a megfelelő szervezeti formák kiépítése megvan, nem valósul meg a 1 párttagság részéről jelentkező igényeknek megfelelő szinten, \» | A gyakorlati tevékenységben még nem sikerült megvalósítani azt a \ | követelményt, hogy a pártalapszorvezetek vezetőségében is kiala\ kitsák a megfelelő elvi politikai egységet, a pártvezetőségek ] részletesebb tájékoztatását, a pártcsoportok munkájának tartalommal való kitöltését, a kiadott feladatok megfelelő visszaellenőrzését. \ A megemlített helyzet lényegében azt vonja maga után, hogy a pártl alapszervezetek területén megfelelő szintű kollektív munka nincs. | Ez természetesen visszahat a csucsvezetőség munkájára, n pártszervezeten belül tapasztalható néhány helytelen nézetre és e nézetekkel szembeni haro módszereinek alakulására* Alvállalatnál legelterjedtebb nézetként tapasztaltuk azt a vélc- I ményt, hogy a párttagság, a pártönkivüliekkel szemben háttérben i van. E nézet elemzésénél az alábbiakat állapítottuk meg: az évj folyamán felmerült gazdasági problémák intézése, emberek mozgatását más munkaterületre, csoportba való áthelyezését kívánta meg. A termelési profil változása bizonyos mértékű bér és norma problémáikkal járt, ennek hatása az üzem dolgozóinál jelentkezett, ezen belül élesen vetődött fel cgy-egy párttagot érintően, akár bér, akár áthelyezési vonatkozásban. A párttagságon belül található ] mirytngy 8-10 főnyi elvtárs, akik ezen tényezők hatását úgy fogadták, mint a párttagok - saját személyüket illetően - háttérbe szorítását. A pártszervezet részéről e területen a hiba olyan formában jelentkezett, hogy nem folyt elég széleskörű politikai, ideológiád harc, annak megértetésére; hogy a párt szövetségi po~ j litikájd többek között azt is jelenti, hogy a gazdasági tevékenység területén a párttagság nem élvezhet előjogokat, hanem munkája és magatartása clapj ön a. párt önki vüliekkel gyakorlatiing egyszinten bipálandók el# Másik hiányosság e területen az, hogy nz ilyen értelemben megsértődött olvtársakkal a pártszervezet nem úgy foglalkozik, hogy nézeteikkel szemben venné fel a harcot és azokat •» / e-J
