Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/4)

1963-02-02

j— 1

5 Y W^U\ ,

MAGYAR SZOCIALISTA FJFÍÁSPÍRT » SZIGORÚAN BIZALMAS I ~

! XV, KERÜLETI UZOTTSAGA Készült: 20 példányban.

Bp. XV/1/2/2.

I Jelentési ^ t

a kerülő'ti Párt végre haj 16 Bizottság 1963. f ebruár Lkí-i J\V;\x I ülésére.

S A kerületi Rendőrkapitányság pártszervezeteinek a parancsnok-I kai vald> együttműködése, politikai nevelőmunkáj a és a káderek

I szakmai fejlődéséről.

A kapitányságon végzett pártmunka alapját a VII. Pártkongre szszus Határozata, az 1958.-Lan megjelent Központi Bizottság Titkárságának a BIT. Pártszervezet munkájáról szélé határozata, a Belügyminiszter Elvtárs 3.,002.,3o., és a 0012-es számú | ■ parancsai képezték. A felsorolt parancsok a lakossággal valé

kapcsolat kiszélesítése, \ politikai és bűnügyi munka, az uj szolgálati rendszer bevezetése a közrendvédelmi állománynál, a nyomozati munka kiterjesztését, és a személyi állomány politikai, és erkölcsi nevelését célozták. A fenti határozatok mind elvi, mind gyakorlati vonatkozásban nagy segítséget I jelentettek számunkra. Az uj vezetőségválasztó taggyűlés óta

I eltelt időben megállapítható, a kapitányság pártszervezeteinek

I munkájában és a szakmai munkában egyaránt, hogy a párthatáro-I zatok helyes értelmezése vonalán jelent® en javult munkánk,

I pzonbon a rendelkezésilnkre álló lehetőségeket, még ma sem

i használtuk ki teljes egészében. Párttagságunk összlótszáma

I 51 fo.' Ebből az 1. alapsz ervaetnél 2o, a 2, alapszervezetnél

I 31 fő. A' Kapitányság személyi állományának mintegy 7o $~a

I p ár 11 a g.

I Az uj pártveze tőség munkáját nehezítette, hogy olyan helyzet

I alakult ki korábban e. kapitányság pártalapszervezet elben,

Z ami nehezítette a pártegység megfelelő kibontakozását, ugyanak-I kor olyan jelentős szemléletbeni fogyatékosságok is voltak,

/A ami zavarta a tagság tisztánlátását és helyes állásfoglalását.

Ez konkrétan abban nyilvánult meg, hogy a kollektív vezetés I elve nem érvényesült kellően, igy a hozott határozatok

I legtöbb esetben szuljektiv egyéni elképzelések nyomán születtek.

Különösen tovább nehezítette e helyzetet az a tény, hogy a | korábbi pártitkár Nagy elvtárs ás Árvái elvtársak között

| személyi ellentét alakult ki, amiről a tagságnak is tudomása

volt. Az intrika, a személyi ellentétek odavezettek, hogy a tagság soraiban is különböző helytelen káros a Párt irányvo- I nalátél eltérő nézetek uralkodtak el. Pl, olyan .kóros szeraló| let Árvái elvtárs részéről, hogy " Aki jó rendőrnek, az jé

| párttagnak is ", vagy az olyan nézet, hogy " rendőrnek, csak

I rendőr lehet a barátja " . E helytelen nézetek sajnos legalitást kaptak abban, hogy parancsnokok terjesztetté^:, tiszt elvtársak, sőt közöttük pártvezetőségi tag is. Az ideológiai egység hiányát bizonyítja, hogy az elvtársak bár látták, e helytolen nézetek eluralkodását, azonban a káros nézetek ellen nem léptek fel kellő időben és konkrét eseteiben nem alkalmaztak megfelelő felelősógrevohést,