Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1962-12-07
r~ ~ “1 Belovics Ferenc elvtárs: m Milyen problémák vannak a bérezés kérdésénél? Elsősorban továbbfejlődési problémák. A jelenlegi stádiumot a Végrehajtó Bizottság elfogadhatja úgy, hogy az objektív lehetőségeknek megfelelő fejlődés az üzemeink területén van. Azonban továbbfejlődés nyilvánvalóan szükséges ós ezen a területen, - ahogy a jelentésben is hoztuk, - a normakarbantartást, normaképzést illetően vasipari üzemeknél főleg a számszerű műszaki normaképzés problémája, könnyűipari üzemeknél pedig a műszaki normák minőségének - tehát végeredményben a 22-es rendeletben előirt feltátleknek minél jobb megközelítése - terén van szükség fejlődésre. A dolgozók keresetének növekedésével kapcsolatban számokat talán most nem sorolnék fel. Általános kép az, hogy 1962. háromnegyedóveben egyetlen olyan vállalatunk van, amelynél a három negyedév közül a másodikban ós a harmadikban a bázis időszakhoz - 1961. II. és III. negyedéhez viszonyítva a dolgozók átlpgkeresete csökkent. Ez a Sportszerórugyár• , Ennél a vállalatnál az a helyzet állt elő, hogy amig az -V I. negyedben az átlagkereset negyedéves szinten 5*9 %-kal emelkedett, addig a II. negyedben -1,4 %-os, a III. negyedben -7 $-os csökkenés állt be. Ugyanakkor X. hóban 7,9 $ emelkedés van. Ez azt mutatja, hogy a Sportszerárugyárban, - mint a jelentésben is van - a bérgazdálkodás nem megnyugtató, Ez összefüggésben van a normákkal, a normákkal való gazdálkodással ós összefüggésben van a felhasznált túlórák mennyiségével is. Ehhez kapcsolnám azt a gondolatot, ami az apparátusórtekezleten felvetődött Varga elvtárs részéről: itt a túlóra felhasználást illetően kerületi viszonylatban 8 $~os növekedés van a bázishoz viszonyítva. Ezen az össz-számon belül kiemelkedő túlóra növekedése van a Vegyiműveket Szerelő Vállalatnak, a Bőrgyárnak és a Sportszerárugyárnak. A legveszélyesebb ez a növekedés, - illetne veszélyes szintet ért el - a Sportszerárugyárnál, ahol főleg a X. hónapban az egy főre ^ eső túlóra szám 11,6. A veszélyes ebben a túlórának a dolgozók közötti megoszlása. Van olyan dolgozd, aki 16 órát is dolgozik egy műszak formájában. ^ A keresetek alakulása minden vállalatnál növekvő tendenciájú. Az első negyedben a minimum a Jármüfelszerelési Gyárnál volt, 1>5 $-os növekedés. A maximum a Kötöttárugyárnál, 10 %-os átlag-kereset növekedés# A II. negyedben a minimum a Jármüfelszerelési Gyárnál, 0,2 %-os növekedés, a maximum a Bőrós Müanyagfeldolgozó Vállalatnál, 7,7 %~os növekedés. Illetve a Sportszerárúgyárnál volt -1,4 %-os csökkenés. A III. negyedben szintén a Sportszerárugyárnál. A Járműnél 1,2 és a legmagasabb az Olajgyárnál 6,7 %-os. Általában el lehet azt mondani, hogy 4,7 $-os szinten van az emelkedés a bázishoz viszonyítva és ez - figyelembe véve a vállalatok felfutását - kielégítőnek és arányosnak fogadható el. Réti elvtárs kérdéséhez még azt szeretném hozzáfűzni, hogy az Olajgyár béralap túllépése a béralap tervezésből, gazdálkodásból adódik. Náluk lényeges kérdés, hogy bérhányaduk igen alacsony, - 2,9.Náluk jelentős szerepe van a gazdasági G o / . A
