Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1962-01-05
... ^ mm H— 1 | vm TMB _ ---- -I I t v* 2 **• Az egyes konferenciákon ugyanakkor különböző téves ős helytelen nézetek is jelentkeztek,; vAz időszerű kérdések néhány tanfolyamán a német kérdés tárgyalásánál figyelmenkivül hagyták a két német állam társadalmi berendezkedését', egyenlőség! jelet tettek a két német állam közé azzal, hegy e német az német maradj továbbá, hogy van-e garanoia egy uj háború esetén arra- hogy az*NDK lakossága a szocialista'tábor mellett áll kio'á A Landlerben egyes szemináriumokon lebecsülték a német békeszerződés megkötésének jelentőségetabbéi kiindulva, hogy az úgysem vet gáA tat egy ujabb agrosszidna.]";*. A Bőrkonfokoié*gazdaság-politikai tanfolyamán a hallgatók jelentős része holytolonül értelmezte a párt szövetségi politikájátci A tsz-ok részére, nyújtandó segítségadásnál azt vetették fel. miért; vannak c tsz-ok előnyösebb helyzetben az állami vállalat oknál «,1pi szövetkezetek miért állam az államban? A Tanácsnál a marxizmus-leninizmus szemináriumon az egyik ha.Ugat6 ' a kisbirtokosok földjének tőkés kisajátításának tárgyalásánál-flfyolmon kivül hagyva a tsz-bo lépés önkéntességét « azt a kérdést' ette fel hogy a mostani tsz szervezésnél nincs-o az a látszat, hogy 1945-ben felosztottuk, most pedig'visszavettük a földöt? Ehhoz kapcsolódik az a/másik holyiolon állásfoglalás, amely a Béko Tszbon votődött fel* Egyik tsz-tag kijelentette: azért nem vesz részt a párt oktatásban, mert a tsz-tagjai igy is ferde szemmel néznolc rá pozitív kijelantosoi miatt, A Landlcrban a marxizmus-lenini2mus prop*, konferencián Almási elvtárs- mint propagandista a szövetségi politika tárgyalásánál úgy foglalt állást^' hogy aki nőm fogadja ol a marxizmUs-loninizmust, az kizsákmányoló. Amellett, hogy oz tóVos nézet, a propagandista nem kielégítő felkészültségét is mutatja, A fentiokon kivül még az alábbi kérdések körül volt élénkobb vita: A gazdaságpolitikai tanfolyamok hallgatóinak ogyrészo nehezen értőtto' meg, hogy a termelés növelését uj beruházások, és lét számo le lében kivül még műszaki szervezési intézkedéssel is elő lehet sogiteni, ‘ r_x Ezenkívül sokat vitatkoztak a második ötévestorv jóváhagyása hordósának és a VII, kongresszus irányszámainak mogváltoztatásának okairól* A politikai gazdaságtan tanfolyamokon gyakran összokovortók a nomzoti jövedolom és a társadalmi össztermék fogalmát, s ez nohózaégot okozott a nemzeti jövedelem arányos felosztásának negórtotésónól, A magyar munkásmozgalom törtónoto tanfolyamon a hallgatók az 1848-öa '• polgári forradalom jellegét azonosították az 1918-as polgári domok-"' ratilcus forradalom jellegével:, plc a Bőrkonfekcióban, ©•. Hig-nól atb# A marxizmus-leninizmus II0 tanfolyamon a kétrendszer*békés egymás' mollott élésének vitájánál azt a kérdést vetették folg hogy a szocialista tábor a “.'cél olóróad érdekében tsz-o olvi engedményt a kapitalisták részére0 /JármüfelszerclőSo/ Marxízmus-loniniznus szominár .amon többok között vitatták, hogy a " burzsoázia által hirdetett "Népi kapitalizmusban" a dolgozók milyen helyet' foglalnak ol a gazdasági életben tulajdonosokká válhatnak-o Vagy som a részvényeiken keresztül, /.Sportszer*/ ' Az egyéves filozófiai tnnf'.Og.'^mon vitatták a vallás reakciós jellegét cs: azt a körülményt- hogy z egyház mindon tovókenyaógo ronkoiósnak tekinthető—.; a történelem folyamán c /Jármüfe 1 s zor e ló a«,/ */• 18
