Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-10-14
|"!^im®** ttUManar Í l összesítő .jelentést Hogyan segítették a pedagógus pártszervezetek az állami és párthatározatok végrehajtását? I#/ Tanulmányi helyzet: Íz 1961-62-es tanévben 7301 általános iskolai tanuló, 957 középiskolai tanuló, kb. 700 felnőtt középiskolai tanuló ős 300 dolgozók ált. iksolai tanuló vett részt az oktatásban. Legfőbb feladatainakat megszabta az iskolafeform törfrény, amelynek vég# re^ajtása ebben a tanévben kezdődött el. A tanulmányi színvonal emelkedett. Az osztályozás valamennyi Askolaban reális volt. Figyelemre méltó hogy tanulóink zöme Jó és közepes eredményt ért el. Leglényegesebb eredmény azonban, hogy lényegesen csökkent a bukások száma. A tanulmányi szinvonal emelkedését segítették* a refonm törvényáltal előirt tananyagcsökkentés, amit nevelőink ténylegesen meg is valósite tottak. A felszabaduló idők több időt biztosított az ismeretek megszilárdítására, a gyakorlásba. Ez azonban elsősorban az alsótagozat munkáját jellemezte. Felsőtagozatos a jobb módszerek, az eredményesebb órafelépítés, a tudatosabb pszichológiai tevékenység szorgalmazása hozhat jobb eredményeket a jövőben. Segítséget nyújtott e téren a nevelési tanácsadás keretében szerkesztett felmérés ós tanulmány, amely az általános iskolai tanulók túlterhelésével foglalkozott. A&.iJJraláfioe ,t.a^ulmá^.i átlaga ,3^52. Ezt a tanú Lmányi átlafot reálisnak ós elegendő magasnak tartjuk. Az elkövetkezendő tanvben éppen ezért nem annyira számszerű emelkedést szeretnénk elérni, mint inkább arra topéiff»zifok, hogy az elsajátított ismeretekhez mfeiél mélyebb tudás és minél teijesltményképesebb jártasságok, készségek kap cs o 1 ód.i anakT" Középiskolás tanulónknál a tanulmányi szinvonal számszerű emelkedést nem mutat. Ennek ellenére biztató jelenségként tapasztalható, hogy középiskoláinkban is csökkent a bukások száma ós középiskolai tantestületeinknek ma már az a célkitűzése, hogy lehetőleg leórettsóta gizte3sók az első osztályba beiratkozott tanulókat. Ez lényegében szemléletváltozásra enged következtetni. E pozitívumok ellenere előte fordult még az év folyamán nóhány olyan panasz, emly egyes középiskolai tanárok közö,bössogéről, érdektelenségéről, elutasító magatartásáról, néha önkónyeskedóseről szólt. K,a54j24ri^á!nl^áoY9.üen3, egyik; ££ feladata- tanulmányi munkát illetően. hogy a tananyag olsaj itjtágának koiszcrubb. fAYakorl^bjbb, tel- ... Íesitmenivképesebb formájának megvalósítása. Az érettségi tapasztaatai állították töböekkozott előtérbe ezt a feladatot* a jelöltek fyakran érdéktelenül,kivül álló paasziv szemlélőként, érzelmi átlós nélkül feletek olyan irodalmi tételekről, amelyek napjaink problémáihoz kapcsolódtak. A kémia, fizika, matematika területén ez úgy mutatkozott meg, hogy a feltett kérdések nem az élet realitásából indultak ki, aminek következtében a feleletek nagyfokú elmólééieskedóshez vezettek. II./ Nevelő munka* “ !«/ Világnézet1 nevelés * a./ értelmezése* az elmúlt óvek szakmai ós ideológiai továbbképzésének ós a tantestületi viták eredményeként ma már minden nevelőtestület eljutott odáig, hogy e-lvl alkon egységesen értelmezel a világnézeti nevelést. Kecel sem-mondható el ez a gyakoris Iri- mogmaíóBitiáorólr- Elvileg mijden tárgy keretében folyik, de a gyakorlatban még éegtöbbször qz adott nevelő személyén meggyőződésén, képzettségén múlik, /pl.* a Közgazdasági Technikumban a földrajz, kéfaV?WrSsegteMlibM.fSyar órákon érvényesül elsősorban 33--------------------1-------------------------------------III ______________ ___ ~_______________________ J
