Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-09-29
Központtól, ho© mit kell ebben a szakszervezetnek csinálni, hanem az üzemben közösen megbeszéltük az aktívákkal, kidolgoztuk és hozzákezd tünk az intézkedési terv végrehajtáeához. És a tapasztalat, hogy - itt értékeltük a szeptemberi határozatokat a V.B. ülésen, - máshonnan is7 ilyen tapasztalatok jöttek. Volt olyan dolog például, ho© az év elején o tervek vitájánál a felsőbb szakszervezeti szervektől me^ sem jelentek. Nem tartották érdemesnek, ho© a Landler Járómüjavítónál ezen a tervvitán megjelenjenek. A Budapesti Pártbizottság , meg a Tervhivatal is érdemesnek tartotta, hogy eljöjjön erre a tervvitára, a felsőbb szak. szervezeti szervtpedii„ nem. t Vagy van olyan dolog elvtársak, hogy elhatároztuk, ho© az 1961-es tervünket például a kocsivonalon u, y lehet megcsinálni, hogyha szalagazerü jafitást fogunk végrehajtani. Végrehajtó Bizottság elé jön az' anyag. Ott van rendszeresen a szakszervezet képviselője is. Megbeszéljük, jóváhagyjuk,® mindenki dolgozik, és megjelenik a szakszervezeti bizottság titkára, micsoda dolog, ho. y őket nem akarjuk ^ bevonni. De amikor ez a szalag sikerült, sok ember ellenkezése ellenére is, és a szakszervezeti elvtársaink is megértették ennek a fontosságát, azt mondtuk, hogy a további jó eredmények érdekében ki kellene használni a rendelkezésnek azt a pontját, ho© kiváló dolgozeí kitüntetéseket évenként kétszer, vagy nagyon fontos kima asló eredményekért többször is lehet adni}: - akkor a kerületi pártbizottság titkárának kellett meggyőzni a Szakszervezeti Központban lévő elvtársakat , hogy a Landlerban olyan helyzet van, hogy ufty kell se^.iteni a munkát, ho© nem kell megvárni április 4-át, hanem & 30 embernek február 13-án ki kell adni a kiváló dolgozó kitüntetést. De az eredmé. nyeink minket igazoltak, ho© helyesen tettük. Amikor a szeptemberi határoz .t végrehajtására olyan intézkedéseket dolgoztunk ki és hajtottuhk végre, ami egy pár7embernek kellemetlenséget okozott, akkor a kijött brigád,* amely megvizsgálta a mi szakszervezeti bizditsagunk munkáját, abba akadt bele, hogy miért hoztunk ilyen intézkedéseket, mert ez 3 embernek kellemetlen, - de 800 embernek megtakarítást jelentett. És amikor- a szemükre vetettük ezt, majdnem meg is haragudtak érte. A szakszervezeti bizottsfgiál meglévő különböző problémák a munkaversenyben, meg a szakszervezeti munka más területén is, nem éreztették olyan mértékben a hatásukat, mint ahogy kellett volna. Ez elsősorban abból adódott, hogy a mi szakszervezetünkben dolgozó aktíváink régi gyakorlott elvtársak ós oz alapszervi párttitkárral, sokszor szabályokat, meg más egyebeket nem fi©elemb'e véve, dolgoznak együtt és nem érzi magát sértve, hogyha az alapszervi titkár meghívja vezetőségi ülésre ás vizsgálat tárgyává teszi a Mühelybizottság valamelyik oldalát. Együtt dolgoznak, és amikor arról van szó, hogy a termelési tanácskozáson el kell fogadni kiváló kitüntetésre dolgozókat, nem történik meg, hogy a szakszervezet és a' pártszervezet vitatkoznának ebben a dolbgüaft ás ne értenének egyet. De fenn már vita van ebben. Ehhez tartozik az is, hogy hosszú vitába telt, amig meg tudtunk értetni az elvtársakkal, hogy versenyt csinálni csak úgy eredményes politikai meggyőző munka mellett, hogyha amellett van megfelelő anyagi ösztönzés és ezt a lehetőséget ne mi, hanem lenn osszák el. Tartozzon “felsőbb szinten csak az, ho© melyik osztály lett az első, de aztán addig mentek az elvtársak mikor megmondtuk, hogy rajtatok múlik, hogy kinek adnak anyagiakban is, ho© most, amikor a szocialista brigádmozgalomnál különböző okok miatt, - mert egy kicsit túl van szervezve, - visszaesés volt. Ekkor a termelésfelelős elvtárs- a. szakszervezeti 47- ■-----------------------------------------------------------------------------— J r i G-oller László elvtárs;