Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-02-17
Í - > - ! lényegéből fclyóan végzett világnézeti nevelést. Pl. Csonka Ferenc, Kóczidn Tamás, Kis3 György, Bata László, Siklósi Béla, Wiedeman László, Agai Ágnes, Andrdsy Attila, Takó Tibor, Ács István, nagy rutinnal formáltak a világnézeti nevelés érvényesítésével tanitmányaikat ós az órzeimi hatásén túl, akarati megnyilvánulásokra is késztették őket. A nevelőtestület minden tagjánál megmutatkozott - ismerve a látogatás célját, a világnézeti nevelés megválósitására történő törekvés, azonban tapasztalható volt kisebb nagyobb mértékben ogyesoknól a gyakorlatlanság, amiből arra kellett következtetnünk, hegy rendszeres, folyamatos munka e téren előzőleg nem v..>lt náluk. Kiemelendő az 5+1-es oktatás üzomi munkájának hatása, a tanulók világnézetének fejlődésére. Pl. kedvezően alakult a tanulók felfogása a munkásosztályról, a fizikai ós szellemi munkáról. Lemérhető fejlődést hozott továbbá az iskolai és üzemi KISZ szervezet kapcsolata. A kedvező hatást ilusztrálta annak a 6 ©lemis előképzettségű szülőnek az esete - de többen is elmei dották - aki elbeszélte, hogy gyermeke "Túlnőtt" rajta ós mindaddig közös témájuk nem volt, mig az üzemi gyakorlat élném kezdődött. Az általános iskolai nevelő szakmai felkészültsége tulnyomórőszben jó. Nagyobb részükben megvan a szükséges átadási képesség is arra, hagy az anyagból a lényeget kiemelve, rendszerezve szilárd, tárgyi ismoroteket nyújtsanak. Törekvést tapasztaltunk abban az irányban is, hogy a tárgyi ismeretek készséggé fejlesztése már az órán megtörténjék. Akadálya ennek többeseiben a nagy anyaghalmaz, a didaktikai vonatkozásban történt lemaradás ós viszonylag kismértékben a szakmai felkészületlenség. Hibaként mutatkozik meg, hegy nagyobb súlyt fektetnek nevelőink a lexikális tudás elsajáttitatására - az oktatásra - mint a tanultaknak gyakorlati alkalmazására. Követendő példaként említjük: Kármentő Jánosné történelem óráján egyértelműen bebizonyította, hogy a feudalizmus kordban az egyház mennyire befolyásolta oz emberek gondolkodását. Markovics Ferancnó a tanulók értelmi színvonalának megfelelően magyarázta meg az osztálytársadalom lényegét, alkalmazva mai viszonyainkra is. Puss Károlynő fizika éráján példamutatóan érvényesítette a Lenini ismeretszerzés módját, miközben önálló megfigyelésre, gondolkodásra ós helyes következtetések levonására nevolto tanulóit. Kovács Lászlóné olvasási éráján - a levegőről és napfényről olvastak - nagyon holyesen világította meg, hogy társadalmi rendszerünk mennyire fontos kérdésként kezeli a delgezók egészségének megvédését. Rátkay Margit III. osztályos olvasási éráján igen közelhozta tanulóihoz az ember természet átalakító tevékenységét, ós állandóan szerepelt xtnifcxáx miért kérdések. A meglátogatott órák több mint 75 /á-ánál kifejezetten pozitív tapasztalataink vannak. A hátralévő l/4 résznél a következőkben látjuk a hiányosságok okait: Nem érvényesítették az anyagból folyó nevelési lehetőségeket, módszertani hibákból eredően nem történt szilárd ismeretek nyújtása, hiányos veit az anyag elmélyítéso ős gyakorlati alkalmazása, erőltetett volt a világnézeti nevelés, pi. Zalányi Mária IV. esz-Ifáiyes számtan óráján, Vida Istvánná VI, osztályos magyar óráján. Gotthardi Tnmas VII. osztályos történelem óráián. a frazis©33ág érvényesült* 3/| J
