Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1961-02-17
1 |<f9nO«lft WfCMX i r . M j is* t ü I . - «* f g iá r-, "’■*•"». ff ' Fellelhetők még:nőm szocialista pedagógiai módszerek alkalmaaása /b intetós mint megszégyenítés, megalázás, testifenyitéa./ ós meginduló munka mutatkozik mógcsak a személyiség megismerésének ós forrn. lásának torén. összege zésként meg ál lap it ha t ó: IÁ’ 'tantestületi tagak kb. 1/5 része kiáll nyíltan és haroasan a párt politikája mellett, a legapróbb kérdésekben is ós a viták során ak‘ tivan érvelnek, tehát tudatos neve lomunkét Végeznek környezőtűk megváltoztatása érdekébe, A további 4/5 rósz egyetért ugyan a párt’politikájával, igyekszik becsületesen dolgozni, törekszik is arra, hogy materialista'szellemben neveljen, a szocialista pedagógia elvéit órvényositse, de aktiv kiállást nem tanusit minden esetben. Ennek főoka. az ideológiai, politikai - nagyon gyakran pedagógiai - kópzottlensóg, ; . 2*/ Az órákon folvó világnézeti novolomunkat A kerület iskoláiban a’világöézeti nevelés terén a tanítási órák ^ alatt fejlődés tapasztalható, L tulpolitizálás, a helytelen aktualizálás-, a frázisossőg tűnőben lévő jelenség. Ezek helyett sokszor '* közömbösség tapasztalható, mégis lépésről-lépésro növekszik azoknak a pedagógusoknak a száma, akik ideológiai fejlődésük következtében túljutottak a semlegesség álláspontján és már keresik r.z oröltetott’ ségtől, szólamszerüsógtől montee nevolőmunka módját. Ma már nem találkozunk olyan példával, mint két óvvol ezelőtt, amikor ogyik pedagógusunk Móra: Virágnyelven o. novellájának mogbószélcaokor határ©-' zottan kijelentette: a tanulókkal olisnóteltotte, hogy a felszabadulás óta országunkban nem akadt több megvesztógetes és a bürokrácia nálunk ismorotlen fogalommá vált, ,5 , A Dózsa Gimnáziumban végzett felmérés alkalmával arra a megállapításra jutottunk, hogy a nevelőknek több mint fele - nyilvánvalóan ' megelőző, folycmatoa, ilyenirányú munka következtében - egészen természotcson az adott'tanítási anyag!lényegéből folyóan véglett Világ^ nézeti nevelést. Pl, Csonka. Ferenc, Kóozián Tamás, Kiss György, Bata László, Siklósi Bólö, V.'lodoman László, Ágai Ágnes, Andrássy Attila, Tnkó Tibor, Ács ístván, tudatosan formálták a világnézeti'nevelés érvénye sit ősével tanítványaikat és az érzelmi hatáson túl, akarati megnyilvánulásokra is késztették okot. A nevelő-testület minden tagjánál megmutatkozott - ismerve a látogatás oólját - a világnézeti nevelés megválóéitására történő törekvés, azonban .tapasztalható volt kisebb-nagyobb mértékben egyeseknél fi gyakorlatlanság, amiből arra következtethetünk, hogy rendszeres, folyamatos munka 0 téren előzőleg nem volt. > 1 . * \ Törekvést tapasztaltunk abban az irányban is. hogy''a tárgyi ismeretek készséggé fejlő sztése már az órán" megtörtén jók. Akadálya, ennek többeseiben a nagy anyaghalmaz, a didaktikai vonatkozásban történt lemaradás és viszonylag kismértékben a, szakmai,.felkészületlenség, . Hibaként mutatkozik meg. hogy nagyobb súlyt fektetlek nevelőink a lexikális tudás olsajéttittatására, - az oktatásra - mint a tananyag vilátnézeti.konzekvenciáinak lóvonására, ? Követendő példáikért említjük: Kármontő Já.nosnó tört énelom, óráján egyérteimüen 'bebizőnyitc11a, hogy a feudalizmus korában az egyház mennyire befolyásolta az omborek gondolkodását. Harkovics Foroncnó a tanulók értelmi színvonalának"iae .felelően magyarázta meg a.z osztály,/• —J ——— — —— — — ^ m m