Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.20.a/4)

1960-11-11

_ üsn - .............-.....................-............. 7 • I

I í ö 0 I

' -4-Az iskolai sportköri tagok létszáma 1700-19oo tanul fi, Ezt a számot viszOn^itva a kerület £000 tanulójához, megállapítható, hogy nagy tömegek kiestek az aktiv s port munkát) ól. Fejlőc.és mégis kimutatható, mert 1957.évben az iskolai sportolók száma 1256 tanuló volt. A további fejlődés is biztosítottnak látszik, mert a folyó tanévben életbelépett az Országos Általános Iskolai Sporttanács versenynaptára, mely a tömegesítést tüzte< ki óéiul.

Kerületünkben jelenleg 8 üzemi sportkör 1406 sportolóval működik, Vp.n 3 szövetkezeti csoport 88 fővel, 1 pedagógus csoport 42 fővel és az j MTH. Intézet 69 sportolóval. Kerületi sportolóink száma az iskolákéval együtt 3359 fo. Ez a szám az 1957.év 1732 sportolójához viszonyítva 94 $-qs emelkedést mutat. Ennek a számnak emelkedése 1961.év vegére 5211 főre van tervezve a sportkörök által készített fejlesztési tervek alapján.

IV.

Sporttevékenység kerületünkben.

Párt irányelvei kimondják, hogy az üzemekben, gyárakban, hivatalokban, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a kisipari termelőszövetkezetekben a dolgozók egészségének és munkaképessegének megőrzése és fokozása végett fejleszteni kell a- dolgozók felüdülését, szórako- S zását szolgáló testnevelést és sportot, elsősorban'‘törekedve a dolg ozók minél nagyobb létszámának foglalkoztatására.

| A korszerű ipari ós mezőgazdasági termelési folyama tok nagymértékben

mentesitik az emberi szervezetet a. nehéz fizikai munka alól, de egyben fokozzák az igénybevétel egyoldalúságát, A munkaközben 0-'iktatott szakszerűen összeállított és rendszeresen vezetett "kondicionáló testj nevelés" azonban jelentősen csökkentheti a munka során fejlépő fáradtságot, az ebből eredő baleseteket, alkalmas az egyéni teljesítőképesség fokozására, a termelékenység emelésére.

| A testnevelésben és sportban alkalomszerűen résztvevő üzemi dolgozik

tömegeivel is foglalkozni'kell. A testnevelés és sport térj esetesére -^$en alkalmas a kondicionáló testnevelés, az atlétika, a természetjárás, a táborozás és üdülés, a torna, a vadászat, a horgászat, a sakk,

| labdajátékok, jelvényszerző versenyek, stb.

Kerületi üzemeink sportkörei ennek a feladatnak eddig csak kis mérték- i ben tettek eleget. Az üzemek dolgozói nagyobb része sporttevékenységet

nem üz. Nőm érvényesül a testnevelés ós sp®rt tömegmozgató céljai Sportköreinkben általában csak 1-1 szakosztály volt az, amelyekben aktív es rendszeres sporttevékenység folyt, ezeket a szakosztályokat - sokszor a többi szakosztály terhére, minden erővel támogatta."

j Ab MSZMP.,irányelveinek megjelenése óta üzemi sportköreink a tömegs sportot képviselő szakosztályok fejlesztését célul tűzték ki. Máris

örvendetes eredmény, hogy kerületünkben először - a minden sport aíapj iát kepező - atlétikai szakosztály alakult a Rákospalotai Vasasban.

Megaiakulasa úta létszámban és minőségben emelkedést mutat.

Lassú javulás és fejlődés mutatható ki üzemeinknél az asztalitenisz, a kézilabda es röplabda szakosztályoknál.

Vannak üzemi sportköreink ahol a sportolási és anyagi lehetőségeket nem használjak ki. Ilyen sportköreink a Kötöttárugyáré, a Sport és Műszaki Faarugyare, a Bőr es Müanyagfeldolgozó Vállalat sportköre.

'

J