Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1959-02-20
r ”1 jk 3 i -9 -Az elért és meglévő ere imények non szabad hogy olyan hibák meglátását 1 vonatkoztassák el az arra illetékes felsőbb szerveket, mint a fent Vázolt esetek, z elvtelenség, opportunizmus. .rrfcikátlarmág. a becsvágy, a kommunisták részéről a pts zerUtl enség. a személyeskedés. «?z egymás elleni és nem a hibák elleni h-rc. a fúrár-faragás, az egymás-iránti bizalmatlanság, erős szubjektivizmus. az őszinteség hiánya, a félelemérzés. » runkái dcért folyó harc, illetve törtetía mutatkozik.- fy -A fentiekből kiindulva ezen meglévő hiányosságokat szükséges egyes szakvezető elvtársakkal kapcsolatban konkréton felvetni. 1. Bene r-N elvtárs, aki valóban Igen jő, megbízható és becsületes elvtárs, és akit űri parancsnoki milétéhez mégosak hasonlítani sem szabad, mégis el kell neki gondolkodni, hogy a fentebb felsorolt elvi és gyakorlati hibákért felelőséggel tartozik, mivel egynéhány hiányosság saját személyébe is megtalálhat >, és igy aztán minden túlzás nélkül könnyebb az általános vonatkoztatásokat ia levonni, őint pl. az, hogy Bene elvtárs eléggé merev éa darabos egyes emberek ós dolgok megítélésében. Vagy mutatkozik nála bizonyos önfejűség éa makacsság néha elhamarkodott állásfoglaláe, érzékenység ós az ebből fakadó szubjektivizmus. Többször meg sem hallgat elvtársikat és mór ki ia mondja az Ítéletet, ez arra mutat, hogy türelmetlen ^ és lekezelő egyes véleményekkel szemben. Tál fin még annyit, hogy görcsösen ragaszkodik a saját álláspont iához. "’lndezen személyi fogyat ékoe a ágok sajnos arra vezettek, hogy egyes elvtársiktól könnyebben elszigetelődött - idegessé vált. / Ez magyarázható n túlzott leterheltséggel is bás-?/ Egyes elvtái’uak félnek is tőle. Mindezekből le lehet vonni azt a következtetést, hogy a kapitányságon nem tudott kialakulni fiz - ideális őszinte légkör, amely kellene, hogy jellemezze a proletárdiktatúra ilyen fontos rőazakszervót, mint a kerületi renuőrk pitányságot. Bár Bene 1vtársnál az ut bbi időben mutatkozik változás, de azért még mindég elég ideges ós türelmetlen. Igaz, hogy nem segítette őt abban, hogy nyugodt legyen az 1958. júliusában a Budapest 3<V J
