Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1959-02-20
f au tf fiuinn £ Mindezek arra kell, hogy következtessék ez illetékeseket, hogy mennyi hiba,‘személyi ellentét kutforrása adódik ilyen szubjektív - érzelmi alapon-álló ás bizonyos-.mártökben elvtelennek mutatkozó állásfoglalásokból. A marxizmus-leninizmus megfelelőbb, alaposabb elsajátítása ős a gyakorlatban való alkalmazása segíthet ezen problémák megoldásában. . II. A Kapitányság pártalapszcrv munkájára vonatkozóan szerzett ' táp á s z t alhTok. A pártalapszcrv munkájával kapcsolatosan a brigád a vizsgálat közben' eléggé meglepődve állapította meg, hogy ilyen furcsa dolgok is lehetségesek ogy ilyen fontos szerv alnpszorvénél, mint a kerületi Kapitányságon^ hogy kimondott kettészakadás,és lehet mondani frakciózás mutatkozik. Hogy mikben mutatkozik oz meg, azt több oldalról, szintén személyekre kiexponálva lehet csak értékelni ás a kellő tanulságokat levonni. Szükséges említést tenni, hogy ezen két csoport a pártszervezeten, ill, a^pártvezotőságen belül kikből áll. Az egyik csoport Lelkes elvtársnő, Sándorfi elvtársnő és Zala iné olvtársnő. ' • A másik csoport: Táska, Vigh, Zeher, Karaján és Zimler elvtársnő. Mindkét csoportnak , hogy igy lehessen kifejezni, vannak szimpatizánsai, , igaz, hogy nem egyenlő arányokban. Hogy melyik csoport volt mégis viszonylag inkább pártszcrübb, az a Lelkes elvtársnő csoportja, mint a Táska elvtárs csoportja. Legalább is a beszélgetésekből szerzett tapasztalatokból erre lehet követkéz- ^ tetni. De azért - hibás állásfoglalásokért, pártszerütlonságokórt egyik csoportnak som kellett a szomszédba menni, az a’brigád véleménye. Miért? Azért, mórt mindkét csoport örült annak, hogy az egyik, vagy a másik hibát' követett el. A pártdonokrácio, a kollektív vezetés, a kritikai szellem, az őszinte légkör, sőinTe 'teljcGCh,'hTáhy'z'TE'"a''vözc't'ösogon FoTuTT Mindez apódík’ a'bból isj hogy az olvtársak or'oson"orz*é ke ny o k, igy szubjektivek. egymás mogitélósábcn, os a pár'Tsz;ervő'zctrc is "áll, hogy az olvtársak nem a hibák ellen harcolnak, hanem egymás ellen. Az elvtár-' sak arra ut a z't ak’, "TToőy "kimond” ‘va Tain'irít' a"' más'ikra, “osszegyű j tötték azt. Azzal foglalkoztak, hogy külön figyelték, ki követ cl hibákat. A frakció jelleget az ölti magára a két csoportnál, hogy bár °fm nélkül dolgoztak, de nc-m a vezetőségen belül beszélték meg a kor dós okot prŐb'l'émá'ka t, 'Hanem kTvul, ~~ITTT~ a" "saJá't" c s o p o FT Ja TE o nÜeluT. Ug'yaha kEör-a vezetőségi ülések fcjetbólogatva, kíitikátlanul folytak le. - “ • ~ . Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni, hogy a politikai munka nem olyan a rendőrségen, mint az kívánatos lenne. AG « 8 -*-i
