Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1959-10-08
! S 9 tt- 2 -A kerületi PB. és pártszervezetek az irányelvek megjelenése előtt nem foglalkoztak rendszeresen a kulturális munkával. Az irányelvek megjelenése nagy segitségot adott ahhoz, hogy kulturális munkánk elvi alapjait és ebből adódé feladatainkat világosan lássuk. Ezzel megteremtődütt a reális feltétele annak, hogy a kulturális munka állandó tényezőjévé váljék a pártmunkában és, hogy pártszervezeteink tényleges irányitói legyenek területük kulturális„életének. Nem egy pártszervezetnél nem értették meg a kulturmunka jelentőségét, vagy olyan hibás álláspont uralkodott, hogy a kulturális kérdések csak az „értelmiségiekre tartoznak, vagy azokra a kulturális területre befészkelődött ‘‘szakemberekre11 akik értenek a kulturális munkához. A kerületi Pártbizottságnak ezért elsőfeladata az volt, hogy megfelelő " helyre tegye a kulturmunkát, a pártmunka területén, és félreállitson né- ta hány olyan vezetőt, aki nem volt alkalmas arra, hogy a párt politikáját vigye a területen. így többekközött a Tanács Népművelési osztályára, kultur otthonában és üzemeinkben, valamint a köznevelési vonalra olyan kádereket „állitott , akik marxista-leniniata gondolkodásúak és a párt álláspontját, célkitűzéseit a gyakorlatok során alkalmazni tudják. Ezek között vannak munkás káderek'is, akiknek általános műveltsége alkalmassá teszi őket e munka végzésére. Másik ilyen feladat, amelyet a kulturális munka megkövetelt, afc volt, hogy valamennyi kulturális intézményünk elsősorban összehangolt, egységesen irányított tevékenységet folytassanak kerületünkben. Ezen a téren előbbre mentünk, a „kerületi Pártbizottság mellett működő Művelődési Bizottság .létrehozásával, amely a V.B, által jóváhagyott 1 éves munkaterve mellett nagy gondot fordít arra, hogy kulturcsoportjaink megfelelő témájú anyagot tanuljanak be és vigyenek a közönség elé. Bár esen a téren értünk ta el eredményt, azonban meg kell állapítani, hogy nagy volt az ellenállás és ma ia nagy ellenállással találkozunk, enn^k oka az, hogy sokszor a központilag kiadott anyagok sem ütik meg a megfelelő mértéket, S nem utolsósorban a helyi szakemberek is hajlamosak arra, hivatkozva, hogy a közön* ség isezt kívánja cimen-szinvonalatlan,„Ízléstelen darabokat akarnak bemutatni . Pedig a dolgozók egyrészében igény van komolyabb témájú darabok felé isf amit bizonyítanak az utóbbi időben látogatott film és színház műsorok. Ma is azonban még az a jellemző, hogy öntevékeny színjátszó osoportjaink által előadott darabok„nagyrésze a könnyű műfajhoz tartozik^ giccses oporottek, népszínművek és kabarék köréből vannak kiválogatva, H„elyesen tette a' Bőrkonfekció pártszervezete, amikor “Nyitott ablak” c, témájú darabot nem engedte a közönség elé, vagy amikor a pártszervezetek felülbírálják, elutasítják a nem megfelelő müveket. Sokszor maguk az üzemi közönségszervezők sem érzik munkájuknak politikai súlyát, igy nagyon hajlamosak arra, hogy csak jegyelárusítássál foglalkozzanak, nem ismertetik a darab tartalmát, mondanivalóját még nem propagandista! a szocialista kultúrának, azokat is nem a munkások felé terjesztik, hanem elsősorban a tisztviselők felé, ott is főleg operett elő/ „. íj nt pl. a Csárdáskirálynő, Mariczn grófnő, Buxwmburg grofje, stb. ; * •/ • —i
