Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1959-06-29
1 '11 r ■ 9 £ — 3 — ■ "■Időszerű Kérdd sok11 tanfolyamié A nemzetközi kérdések témakörénél a hallgatók közül sokan non ismerték Nőuetörszág kottészakitottságinak körülményeit. Nyugat Berlinről úgy tudták, hogy területileg a Német Szövetségi Köztársasághoz tartozik. A leginkább vitatott és állandóan visszatérő kérdés volt a jugoszlé.v helyzet, Egyiptom cs Irak közötti foszliltség, valamint Nagszer politikája és szerepe az Arab országok között. Nagy érdeklődéssel kisérték a népi Kínában ví gbement hatalmas fejlődést. Ugyanakkor keresték annak okát, hogy mi tette lehetővé a. viszonylag elmaradt Kínában a népi kommunák ilyen gyors kialakulását. Nehezen értettta meg, hogy a magyarországi ellenforradalom után, hogyan következhetett l>. a tibeti lázadás. Az M.Sz.M.P, művelődés politikáról hozott határozatából adódó célkitűzések nagy érdeklődést váltottak ki a párttagok és pártonkivüliek között. Sokan posszimisztikusa.n beszéltek az ifjúság politikai felfogásáról ős erkölosi magatartásáról. Sok szó esett arról, hogy az iskolákban nem döggé sogitilc a munkás szülők gy írnokéit és olyan követelmény eket támasztanak a 6 olaait végzett szülőknek a gyerekek segítése iránt, amit a fejlett pedagógusoknak kollono elvégozni. E problémák tárgyalásánál a pártszervezetek vezetőségei sogitséget adtak a propagandistáknak, akik igy helyoson kapcsolták Össze az anyag elvi vonatkozású kérdéseit saját üzemük, hivataluk helyzetével. A Kötőgyárban bírálták a vállalat vezetőségét# hogy oz évbon szünetelt a szakoktatás, ugyanakkor dicsérték az üzem könyvtárát, amit gyakran vesznek igénybe. ■Aj^ezőgazdas *g szocialista át szervezőso élénk érdeklődést váltott ki ogy- i jzt, mert e téma megtárgyalása ogybo esett a kerületi Pártbizottság Isrmelőszövetkezet fejlesztésére vonatkozó határozataival, másrészt a i cospalotai üzemekben igen sok a kótlaki munkás. Sok oldalú„vita bontakozott ki a körül, hogy a XV. kerületi parasztság tsz-be való szervezésénél miért van lemaradás és hogy milyen módon lőhetne tsz.-be való szervezésüket meggyorsítani. B mellett még mindig lehetett találkozni meg nem értéssel a paraszti jövedelem alakulásának kérdésében. Vitatott kérdés volt, hogy az állam 1halága milyen körülmények között jön létre és mi fogja helyettesi tarH az állam funkcióit. A jugoszláv rovizionistáknak pz államról, az állam funkcióiról kifejtett nézeteinél különösen azt vitatták, hogy hogyan lehet szocialista gazdaságot épitoni ott, nhól az állam p népgazdasági szervező funkoiót non gyakorolja* —---------------------------- j
