Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1959-02-20
r~ 1 J - 17 - * L el k (- a i-.'l v t ■ Ír anő értelmes, agilis, szorgalmas ős ambici idus elvtársnő, akiben helyes meglátások éa kezdeményezőség van, de nem az a típus, akit megszerettek az elvtársak# Igaz, hogy eleve ideérkezésekor rosszul fogadták őt egyes elvtársak. Érdeklődtek minden különösebb megbízás nélkül az előző munkahelyén, a XVI. kér. kapitányságon. Bizalmatlanság vette körül őt már kezdetben, előítélettel kezelték az elvtársnőt, mégis eléggé öazintetlenül megszavazták a taggyűlésen párttitkárnak. Ugyanakkor meglehetős intrikáidéba, és aknamunkába kezdtek ellene. Ilyen körülmények is sajnos még rontottak Lelkes elvtáranő magatartásán, - pl. az összeköttetéseire hivatkozott gyakran - elmondták elég sokan még a szimpatizánsok közül is. hoicv funkoiéra törekedett, bizonyos felfelé valA hjzelkedés ia mutatkozott nála. Mindezt ki lehetett volna javítani megfelelő kritikai környezetben, ha Lelkes elvtáranő nem tetézte volna magatartását a pártvezetés terén elkövetett hibáival, hogy a kollektív vezetést megsértette. Nem a vez ^tőségen belül beszélte meg a dolgokat pedig tudott a kát csoportról, hanem ő is kxvül beszélte meg. Bene elvtárs felé nem a vezetőség álláspontját vitte, hanem a sajátját. Vagy résztvett a jutalmazásokkal, fenyítésekkel kapcsolatos megbeszéléseken, de nem kérte ki a vezetőség többi tagjának véleményét, és mint egy hivatali pártszervezet titk<ára juttatta volna el javaslatait a szakvezetés részére* Igaz, hogy erre nem figyelmeztették szinte szándékosan az elvtársnőt. A pártmunkát elég utasitőnri adogatta ki és nem a közös megbeszélés alapján. Hiba volt, hogy Lelkes elvtársnő nem kezdeményezett olyan megbeszéléseket, melyeken elvi viták alapján tisztázták volna a köztudomáara jutott problémákat a vez. tőség tagjaival. Lelkes elvtáranő meglehetősen szubjektív állásfoglalásu, bár szándékaiban segíteni akaró, mégis ő is épített egy kicsit arra, hogy a másik csoport minél jobban "bukjon le", tíz is arra vall, hogy kijelentést tett többször, hogy "akármit akarnak a Táskáék, ő akkor is a Bene mellé áll". Sok benne az rőazakoaság ós meglehetősen sok kispolgári vonás, ezért nevezték őt nemzeten asszonynak. Pl. elmondják vele kapcsolatban az elvtáraak, hogy mielőtt még nem volt párttitkár, lejelentkezett a feletteseknél - és többet ment közéjük - utána mindezekben megváltozott. Unt értelmes elvt'rsnőnek ezeken kellett volna már változtatni és a PB. nagyobb segítségét igényelni. i\ L J
