Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1958-03-22
r"1 4 i* * - 7 -Sportpálya , moly a Bőrkonfekció gyár terjeszkedése következtében megszűnik. A kerületünk területén lévő Taxipályát a IV.kerülethez tartozó Testvériség Sportkör és a VIII.kerülethez tartozó Taxisportkör sportolói használják. - A Testvériség Sportkör régi vágva es kívánsága, hogy területileg a XV.kerülethez tartozzon, mert a Testvériség Sportkört fenntartó Landler Jenő Járműjavító Főműhely dolgozóinak kb. 9o kerületünk lakója. -Az 1956.évben a kerület területén sportolt a Belsped sportkör is, mely a RXAC-ca}. történt fúzió következtében működött a XV.kerület területen. Ez a sportkör területileg más kerülethez tartozott, aminek következtében kerületünk sportfejlesztését anyagilag sem segítette elő, ^nn^k ellenére, hogy sportkedvelő lakosságunk nagy szeretettel támogatta ezt az MB Il-bcn szereplő csapatot. Mérkőzéséinek látogatottsága nagy volt. 4-5ooo sportkedvelő látogatta rendezvényeit. A pálya használhatatlansága miatt azonban kénytelen volt a IV.kerületi Duna Cipőpályára áttenni működési területét. -Az üzemi sportkörök felülvizsgálásával megbízott bizottság jelentése alapján megállapítható, hogy a sportkorok vezetésében a párt poliikai vezetése nem érvényesül kielégítő módon. Ennek okát a következőkben látjuk. Az üzemi sportegyesülcteknél gyakorlatilag, ha van is vezetőség, oz csak papíron létezik és közvetlen tevékenységet nem fejt ki. .íz üzemek többségénél csak egy-egy személy fóglalkozik a tulajdonképpeni sportmunkával. A vezetőség többi tagjaitól csak alkalomszerűen kap néni támogatást. Ezeknél a sportcgvesületekncl munkaterv, vagy programra nincs és igy tervszerű munkáról beszélni som lehet. -A sportegyesületekben szervezeti élet nem folyik, amit több helyen atoaályos az a tény, hogy a sportkör tagjai megfelelő helyiség hiányában lehetőséggel sm rendelkeznek ilyen Összejövetelek megtartására. De nemcsak sportegyesülcti taggyűlések nincsenek, hanem szakosztályi értekozletek som, ahol a sport szigorúan szakmi ^ kérdés i$ túlmenő egyéb problémákkal foglalkozhatnának. Az egyes csapatoknál bevezetett úgynevezett játékos-értekezletek a kívánt célokat nem valósíthatják meg, mert ezeken a megbeszéléseken csak az illető sportág szakmai /. technikai, taktikai ./ kérdéseivel foglalkoznak.Az említett szervezeti hiányosságokból fakad az a szomorú ténv, hogy lényegében politikai munka az egyesületekben nem folyik. Megállapitottukj hogy az egyesületi vezetők maguk sem ismerik a Politikai Bizottság sportra vonatkozó határoz°tát és igy természetesen ez a sportolókhoz sem juth°tott el. -A politikai munka hiányának másik okát abban látjuk, ho&y az üzemi pártszervezetek sem foglalkoznak megfelelő módon a sportköri vozetőségekkel. Vagy egyáltaláh nem törődnek a sportkör ügyeivel, vagy ha törődnek is, a támogatás/ inkább anyagi természetű problémák megoldásában mutatkozik. Nincs tudomásuk arról, hogy az üzemi pártszervezetek a sportkörben való nevelői munkáról beszámoltatták volna a sportvezetőket. A párttagok aránya a vezetésben paniron kielégi tő lenne, ha állandó jelleggel a vezetés politikai tartalmának megjavítására szolgáló kérdésekben nyújtanának segítséget. •/• . ... , L_ nr J
