Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1958-03-22
h n A XV.kerület Sportmozgalom helyzete és feladatai. A kerületi Párt VB. és a kerületi Tanács VB,határozata alapián a kerület sporthelyzetének felmérése céliából bizottság létesült. A bizottság a kerület üzemi sportegyesületeit, valamint az iskolai sportköröket helyszíni ellenőrzések utján felülvizsgálta és tapasztalatairól az alábbiakban számol be.I. Az enenforradalom előtti helyzet. • A XV.kerületben lévő sportkörök irányítását és ellenforradalmi események előtt a kerületi TSB felügyelete mellett a központi szakszervezetek és Sportegyesületek irányították, a költségveteseiket a versenynaptár alapján állapították meg és központilag gondoskodtak a sport fejlesztéséről /.tömegsport./. A túlzott centralizálás károsan éreztette hatását, mert csak az eredmények hajhászására törekedtek és nem törődtek a ^ politikai nevelő munkával, ami megmutatkozott a sportolók disszidálásában és a munkához ,-valő, ro.ssz viszonyukban is. Ennek hatása még jelenleg ,is 'érezhető. '■ *«• . v j m*-# ,&f. & ■■ A XV.kerületben tiz spőrtkőr'működött l.lfto 'sportolóval, ebből nőisportoló 38o volt. A tiz sportkörben 45 szakosztály működött, ebből labdarugó y2o fő volt. A kerületben megrendeztük a versenynaptárban szereplő tömegversenyeket és kiirtunk több sportágban kerületi bajnokságokat is. Ezek nagy népszerűségnek és látogatásnak örvendtek. A Sportkor vezetőségének összetétele általában megfelelő volt, ami megmutatkozott abban is, hogy a sportkörök vezetését jelenleg is ők végzik. A kerületi TSB. a sportéletet a központi utasítás elveinek megfelelően irányította es ellenőrizte. A sportkörök közötti kapcsolatot elősegítette, segítséget adott a feladatok elvégzéséhez. A kerületben 4 társadalmi szövetség működött, ezek a ^ következők voltak* asztalitenisz, sakk. röpplabda és labdarugó társadalmi szövetségek, E szövetségek mellett még társadalmi aktívák és különböző bizottságok működtek,, akik jelentős és' a hagyományos sportrendezvényok lebonyolításában vettek részt. A munkát lelkiismeretesen és jól végezték el. II. Az_ellcnforradaJLmat követő^változások. A sportélet nehezen indult meg, mivel a TSB. és a sportegyesületok működését az ellenforradalom megszüntette, úgyszintén megszűntek a TSB. mellett működő társadalrfn. szövetségek is, Létrehozták a régi szövetségi rendszert, aminek következtebon a vezetésbe kerültek oda nem való elemek /.karrieristák./. Ezek a szövetségek csak a budapesti-szintű sportmunkával igyekeztek foglalkozni, de ezzeluis rombolóan/Jelenlétük bénítóan hatbtt'a lg&r&LoV, kájára is, mert az alsóbbosztályu bajnokságokkal és a tömegsporttal egyáltalában na foglalkoztak, csak a külföldi és anyagiakra épülő utazást tartották fontosnak, - Az országot ért károk miatt az allami támogatások jelentősen csökkentek, a sportkörök viszont nagyobb önállóságot kaptak minden téren,A sportkörök vezetésében lényeges változások nem történtek. A versenyeket, illetve mérkőzéseket kerületileg nem rcn- I dezhettük meg, mert azokat az újonnan megalakított sportszövetségek ./ I ~
