Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1958-11-27
r~ j 1 f. > , ( i* I ' 'IfeifoKJ LLLYSÜX-a XV.korüloti paraszti lakosság 1958-1959 évi téli szakmai olőo dás-sor ozatór a. Kerületünk mozogazdaságánaK jelenleg egyéni jellege van. Még az ollenforradalom előtt kát mezőgazdasági tsz-ünk és egy termelőszövetkezeti csoportunk működött /Bakó TSZ. 5lo kh.föld 112 tag, Kossuth TSZ. 56o kh. 118 tag, Petőfi TSZCS 429 kh. föld 76 tag/, jelenleg a * Béke mezőgazdasági tsz. 241. kh. föld es 65 taggal működik. Hiányossága ennek a tsz.-nek, hogy a tagsága földnálküli agrárprolotórokból áll, nincs a tagok között valóságos paraszt, aki földterületet vitt volna be a tsz.-be. Pártunk mezőgazdasági politikáját az agárpolitikai tézisek szabják meg, amely nem e0y egyszerű határozat, hanem hosszabb időre a kollektivizálás befejezéséig meghatározza feladatainkat. Az ellenforradalom levereső után a mi kerületünkben is felvetődött a mezőgazdaság területen, hogy "Hogyan tovább?" Az ellenforradalom, amely szétverte a tsz.-cinket nemcsak gazdaságilag okozott súlyos károkat, hanem a parasztjaink gondolkodásában is. Ehhez meg hozzájárult a mogfélemlités is, amely annál hatásosabb parasztjaink között, mert a legtöbb család között sógor-koma viszony áll fenn. . . Jelenleg a tsz. szervezéssel szemben bizonyos tartózkodás tapasztal^ ható. Bar a volt tsz. tagok ismerik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, mégis az ellenséges elemek olyan hangulatot teremtenek - "ho behajtanak, csak okkor lépünk a tsz.-be". Nekünk ezt a gondolkodásmódot mog kell változtatnunk a Párt mezőgazdasági politikájáról szóló határozatok, és ezek között elsősorban az agrárpolitikai tézisek alapján. Kerületünkben is a ne zőgazdaság szocialista átszervezése csakis a legteljesebb önkéntesség elve alapján történhet, de ez nem zárja ki' a felvilágosító munkát. Éppen ezért mintegy közvetett formán keresztül oz olőadásos oktatási formán keresztül is helyes lanne az egyénileg dolgozó párasztokhoz közelebb jutni es ezen keresztül is rávezetni őket a no0yüzomi gazdálkodás előnyeinek megértésére. Azért tartjuk még különösen szükségesnek oz alábbi oktatási formát, mert kerületünk mezőgazdasági termelésének jelenleg is belterjes formája von, de azonban oz a belterjesség még nem teljes, mert a beltorjesságre oz is „ellomző, hotoy egyes területegységre mennyi gép jut, mennyi szerves ás szervetlen trágyát használnak fel, milyen az állatállomány mennyisége es minősége, milyen a vetésforgó szerkezete és általában milyen a korszerű eljárások alkalmazásának mértéke. A fenti feladatok kerületünkben is éloson előtérbe k.-rülnok, tekintettel orr , hOí_,y beletartozunk Budapest zöldövezetébe ás igy fontos szerepet töltünk bo Budapest friss zöldoégollátása torán. A zöldségtermelésen túl az állattenyésztéssel kapcsolatban vannak feladataink, amit szintén ogy előadásban szeretnénk rögzíteni. J
