Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1986-05-27
r x •j „ 5 -III. A VII. ötéves tanácsi tervező munka követelményéi, prioritásai* A tanácsi gazdaság jellegéből következik, hogy mindig a népgazdaság egészének függvényében fejlődhet. Ennek megfelelően a gazdasági irányítás korszerűsítésével össz. hangban Í986* január 1-től uj tervezési és pénzügyi szabályozás érvényesül a tanácsi gazdaságban is. Az uj szabályozási rendszer követelményként határozza meg a helyi tanácsok hatáskörének bővítését, gazdasági öná'lló3águk erősítését, a lakosság infrastrukturális ellátásában kialakult indokolatlan területi különbségek mérséklését. A' Fővárosi Tanács által elfogadott VII. ötéves terv egyértelműen elhatárolta a kerületi tanácsok és a Fővárosi Tanács feladatait, jelentősen növelte a kerületi tanácsok feladat- és hatáspkörét. 1986-tól kezdődően kerületi hatá slcörbe került többek között: az 5oo lakás alatti magánerős lakótelepek épitése, az egyedi társas- és családiházas telkek kialakítása, az emeletráépítés - tetőtér beépítés, vízhálózati elosztó vezetékek és a szennyvíz- csapadékvíz elvezetés mellékhálózatainak fejlesztése, az ellátatlan területek élelmiszer- és napicikk kereskedelmi hálózatának kialakítása, az összes kerületi park fenntartása, stb. A tanácsok rugalmasabb gazdálkodását, felelősségét növeli, hogy csökkennek a gazdálkodás központi kötöttségei. A jövőben csak az állami támogatás, a bér, a lakóház felújítási és szakmai programok előirányzatai lesznek kötelezőek. Ugyanakkor a korábbinál körültekintőbb gazdálkodást igényel az az. előírás, amely szerint a kerületi tanács állami támogatását csak a Fővárosi Tanács testületé módosíthatja. A változások eredményeképp növekszik a tanácsok rendelkezési jogosultsága és felelőssége bevételeik megállapításában, beszedésében ós felhasználásában*. A tervezésben, a tervek megvalósításában, a gazdálkodásban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt ^kap saját döntéseik következménye, gazdálkodásuk eredményessége jobban^visszahat gazdasági helyzetükre, a lakosság igényeinek^kielégítésére. Á kiadásait ós bevételeit nem reálisan ^felmérő, a döntéseit nem kellően megalapozó kerületi tanácsnak az átmeneti, vagy tartós pénzügyi hiányt elsősorban a^gazdálkodási tartalék terhére vagy egyéb módon /hitelfelvétellel, átvett pénzeszközökkel, egyes feladatok halasztásával, vagy törlésével/ önerőből kell feloldani. Csak kivételes esetben, kizárólag a működtetés biztosítása érdekében kerülhet sor arra, hogy a Fővárosi Tanács,.gazdálkodási tartaléka terhére - szankciók alkalmazása mellett - rendezze a kerület:i tanács pénzhiányát. A főváros harmonikus fejlesztését és az elhatározott prioritások érvényesítését a kerületi tanácsok önállósága és felelőssége növelése mellett biztosítani szükséges. A főváros kerületeinek alapfokú ellátottságában több területen még na is meglevő jelentős különbségek miatt a népességarányos normatív fejlesztési lehetőséget - a Fővárosi Tanács - differenciáltan állapította meg. h XV.kér. elsősorban infrastrukturális helyzete pniatt a fővárosi átlagnál magasabb normatíva szerint jut fejlesztési lehetőséghez. ! 1 . .A 3 §-------------1 ^/1C ■ . ... :... . ^ J I ____________________________________ -_______________________________________________
