Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1982-01-28
r ... n Dec.19-én a PB részletesen tárgyalta az év gazdasági tevékenységét, ezért az akkori részletezéssel nem térek vissza, a legfontosabb jellemzőket újólag ki kell emelni az 1982. évi tervezes és munka érdekében is, 1981. év fő jellemzői a kerület gazdálkodó egységeinek munkájában:- folytatódott a termelés dinamikus fejlődése, amely meghaladja az országos átlagot,- jelentősen növekedett a munka hatékonysága, amit a termelékenység 8%-os, a hozzáadott érték 7%-oe növekedést mutat,- Javult a készlet-gazdálkodás- a készletek csökkentek,- Folytatódott a termékszerkezet megfelelő aktivitása, és a törekvés az export^termelés növelésére, bár ebben néhány vállalat és szöv, a tőkés recesszió miatt gondba került,- Jelentősen 7%-al növekedtek a keresetek,- Nyereség terveiket, mint ismert már a vállalatok egy része jelentősen túlteljesitették, amelynek nem a javuló, hatékony munka az egyetlen oka.- A munkaerő helyzetben a csökkenés mérséklődött, de a belső mozgás különösen az adminisztratív munkakörökben magas, A mozgás viszont nem a kívánatos helyekre történik, mert nem növekszik a kereskedelem, vagy a szolgáltatás más területeinek munkaerő állománya,- 1981-ben^is megállapítható volt, hogy a vállalatok, szövetkezetek tervezésének alapját egy kívánatos nyereség szint jelenti, amelyből lényegében visszaszámolnak. Ezután pedig annyit teljesítenek, amely a nyereség szinthez kell. Legutóbb éppen az 5 napos munkahét előkészítése bizonyította, hogy az áttérés 5-10%~os teljesítmény növekedést követel "megtalálták" az ennek biztosításához szükséges tartalékot, de nem többet! Mi a magyarázat? _ Az, hogy a bérszabályozás meghízott plafonja nem teszi lehetővé a teljesítmények tényleges növelését,. Egyébként ezt kapjuk magyarázatul a munkaerőgazdálkodásban is, hogy a követelt bérszínvonal nem teszi lehetővé a kisebb bérű emberektől, vagyis a fölös létszámtól való megszabadulást, ill. annak megfelelő átcsoportosítását. Tény, hogy gyakori a munkahely változatás, amikor ugyanolyan besorolású munkáért 5-600.-Ft-al is többet fizetnek az uj helyen - Felmerül a kérdés, hogy ott e%t hogyan tudják egyáltalán megcsinálni? Ez sokszor relytély. 1981-ben változatlanul tapasztaljuk, hogy nehezen tör utat a differenciálás a munka megítélésében - értékelésében különösen a bérben. Legtöbbször a bérfejlesztés mértékét már eleve kevésnek tartják a differenciált felhasználáshoz. Valami haladás van ebben, mert az egyes üzemek, részlegek között a vezető differenciál, súlypontokat képez. Ami még hiányzik a személyi differenciálás. Ugyancsak tapasztaljuk, hogy lassan halad a teljesítmények szerinti foglalkoztatás kiterjesztése a nagyobb teljesítményekre való jobb ösztönzés ügye.
