Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1980-01-17
r n-13-A tipikusan egymüszalcban dolgozó egységek /Erőkar, Landler, Épitő ISZ, Vegyépszer/ mellett több vállalat eléri vagy meghaladja az 1,5 müszakszámot /Növényolaj, Bőr, Tejüzem, Bubiv, Villgép, ÁFÉSZ/. Erőteljesebb növekedés a III. műszaknál, ahol az emelkedés 11,1 %, A helyzet azért is kedvezőbb, mert a létszámcsökkenés az egy műszakban dolgozók körében történt. A müszakpótlé hatása nemcsak a több műszak stabilizálásához vezetett, hanem abszolút számú és annál is erősebb relatív növekedéshez. A műszakpótlék bevezetése a dolgozók kedvező véf~~- lemé.nyével találkozott, a több műszak vonzó erje mágnövekedett. Hatása a termelőeszközök jobb kihasználása, az egyenletesebb anyag-és energia-felhasználásban és az anyagmegtakarításban is megmutatkozik. A totfe műszak bevezetésére a vidéki telepeken még mindig nagyobb lehetőség mutatkozik, mint Budapesten. A három műszakban dolgozó gazdasági egysegeknél lehetővé vált a termelő berendezések folyamatos kihasználása az úgynevezett 6+2-es munkarend alkalmazásával, A vállalati gazdálkodásra döntő hatással bir az állami szabályozás. Mint ismeretes, a gazdasági szabályozórendszert az V. ötéves terv során, 1977. és 1979. január 1-től módosították. A módosítás a gazdálkodás feltételeinek szigorítását, vagyis a vállalati nyereség nagyobb mértékű elvonását, illetve megszüntetését eredményezte, amely nem azonos mértékben, de valamennyi gazdálkodó egységet érintett Az iparvállalatoknál a következő fontosabb módosítások történtek:- az általános nyereségadót 3b %-ról 40 %-ra emelték, mely elvonásra került,- az általános nyereségadóval csökkentett vállalati nyereségből képzendő kötelező tartalékalapot 15 %-ról 25 %-ra emelték, amely igénybevételét megszigorították, t u J
