Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1979-07-17
j r A . í A megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás kedvező tendenciáinak kibontakoztatása azt igényli, hogy a bérezést az eddigieknél jobban gazdaságpolitikai céljaink szolgálatába állítsuk. Arra van szükség, hogy a bérezés gyakorlata, a bérrendszer és a bérszabályozás fejlesztése erősítse az ösztönzést a jobb, az eredményesebb munkára. Ennek érdekében legyen szorosabb kapcsolat a vállalati teljesítmények és a keresetek növekedése között, ésszerű határokon belül differenciálódjanak a keresetek a vállalatok között is. Az elmúlt években a nagyarányú keresetkiáramlás ellenére sem differenciálódtak eléggé a vállalati keresetek. A bérnövekedés elszakadt a termelékenység emelkedésétől. Az egyenlősdi a bérezésben tovább tart. Ezt | jől példázza, hogy 1978-ban az iparvállalatok döntő többsége az átlag körüli mértékben növelte bérszinvonalát. Azok a vállalatok, amelyeknek nyeresége nem nőtt, 8,1 %-kal növelték a bérszínvonalat, mig azok a vállalatok amelyek 2o %-nól nagyobb nyereségnö> vekedést értek el, 9,3 %-kal, tehát közel azonosan. Alapvető feladat, hogy a jobb munkára való ösztönzés érdekében a bérek és a keresetek a jelenleginél jobban függjenek az egyéni teljesítményektől, növekedjék az ettől függő differenoiálás. Ez a bérrendszer továbbfejlesztésének alapkövetelménye. A következő Időszakban a bérezés terén folyamatosan több irányú feladatot kell megoldani. A bértarifákat úgy kell módosítani, hogy azok ne korlátozzák a keresetek teljesítményekhez igazodó alakulását. Ennek érdekében meg kell szüntetni az országos szakmai bértáblázatot. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot > is, amely a már elért keresetet a teljesítményektől függetlenül mindenkinek garantálja. El kell érni, hogy ne csak a kereset növekedéséhez, hanem annak minden forintjához követelmény kapcsolódjon. A hatékonyabb munkára ösztönző keresetdifferenoiálás és a teljesítmény követelmények növekedése érthető módon bizonyos társadalmi feszültségekkel járhat. Mindenki előtt világossá kell tenni, hogy az előttünk álló gazdaságpolitikai feladatok megvalósítása a bérpolitikában sem oldható meg feszültségek nélkül, s e feszültségeket a társadalom egészének érdekében vállalni kell. A racionális munkaerő gazdálkodós, a munkaerőhiány viszszaszoritása nagymértékben elősegíthető a teljesítménykövetelmények fokozását, a munkafegyelem javitását, a bérek ösztönző szerepének növelését. Éppen ezért a gazdálkodás hatékonysági követelményei és a munkavállalók indokolt érdekei figyelembevételéve a munkaerő átcsoportositási és átcsoportosulás! folyamatokat fel kell gyorsítani a temelő és a nem termelő területeken egyaránt. ; / i " _ _ _ .J
