Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.20.a/3)

1975-01-23

Termelőerők kihasználásával kapcsolatban elmondja., hogy a jelenlegi munkaerő­helyzetet figyelembe véve időszerű ez a kérdés. A műszakszám növelés fontos feladat, de - véleménye szerint - megfelelő anyagi ösztönzés nélkül nincs re­ális alapja. Elmondja, hogy a szabályozók hatékony alkalmazása a konkrét megvalósitásban - fontos feladat. A bázisszemlélet fenntartása az V. ötéves terv során minden kérdésben helyes. Véleménye szerint, ha a vállalat egyszer ki tud ugrani, ak­kor a következő évben erről az alapról kell indulnia. Bér- és jövedelem-kérdés; A párttagok véleménye, hogy a reáljövedelem emelke­dése mellett a reálbér növekedési üteme is legyen meghatározva. Szőke et. vé­leménye, hogy minden vállalatnak biztositani kell a minimális bérfejlesztési követelményeket, akár a költségek terhére is. A belföldi turizmus bővitésére irányuló kezdeményezéseket helyesnek tartja. De javasolja bevenni az irányelvekbe - hogy ez mindenki számára elérhető legyen - anyagilag is. Irányelvek negállapitja, hogy a szakszervezeti bizottságok munkájában fejlődés tapasztalható. Elmondja, hogy a kialakult vélemény szerint ez a fejlődés las­sú. Az irányelvek úgy fogalmaz! hogy a szakszervezeti bizottságok követeljék meg a dolgozóktól a kellektiv szerződésben lefektetett követelmények betartását. Véleménye szerint elsősorban a dolgozók követeljék meg a szakszervezettől a kellektiv szerződés betartását. Beszél arról, hogy a KISZ szervezetek önállósága, kezdeményezése megnőtt. De a KISZ elsősorban tagságáért, és nem az egész ifjúságért felelős. Szervezeti Szabályzattal kapcselatban elmondja, hogy fontos a társadalmi tevé­kenység a tagfelvételeknél. De meg kell nézni, hogy a társadalmi elismerésnek milyen rangja van a társadalomban. 6. fejezet; Szőke et. véleménye szerint helyes lenne ha a kooptálási jogot a csucsvezetőségek is megkapnák. Javasolja, hogy a csúcsok mellett is működjenek állandó munkabizottságok. A"osucsvezetőség" elnevezés helyett nem tartja helyemnek a "pártvezetőség" el­nevezés bevezetését. A módositás nem fejez ki tartalmi változást. A csucsvezetőség "dönt az irányitása alá tartozó területek egészét érintő kér­désekben". Ezt a megfogalmazást nem tartja világosnak. Alapszervezeti választási ciklus; elmondja, hogy az elmúlt négy évben náluk _ /Bőrgyár/43 cserélődött a vezetőség. Megoldást javasol. A kongresszusi dokumentumokkal egyetért. Fenyvesi elvtársnő véleménye, hogy a párttagság az irányelvekben foglaltakkal egyetért, hajlandó ezek végrehajtására. Taggyűléseken elmondták azonban, hogy a X. kongresszus irányelveinél tárgyalt problémák egy része megmaradt a XI. kongresszusra. Ezek a problémák nem oldódtak meg. pl. személyi tulajdon kérdé­se, beruházások megszilárditása, üzemi demokrácia. Elmondja, hogy a taggyűléseken a párttagság beszélt a hibákról, do véleményük szerint a hibák kijavitására az Irányelvek nem tér ki határozottan. Nem elégsé­ges azt mondani, hogy jobban kell dolgozni; - jól kell dolgozni. Üzemi demokrácia kérdése; Irányelvek leszögezi, hogy a szocialista demokrácia fejlődött, szélesedett, állam-élet demokratizmusa növekedett, - az üzemi demok­rácia fejlődése elmaradt a várható követelményektől. A tapasztalatokból olyan kép alakul ki, hogy az üzemi demokrácia fejődéséért elsősorban a vezetők a felelősek. Kétségtelen. De, ha ez lenne az egyedüli eka a hiányosságoknak, ak­kor könnyű lenne a megoldás - le kell váltani az üzemi demokráciát nem érvénye­­sitó vezetőkot. Javasolja; a kongresszus tárja fel, hogy mik voltak az akadályai az üzemi demokrácia fejődésének. Mi az oka, hogy a tulajdonosi szemlélet nem fejlődik a munkásokban. 3 ~______________________________________ J — 2 —

Next

/
Thumbnails
Contents