Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.20.a/3)

1974-09-05

....... -"II « I III., II II ■ I .

*******

[ - - ~- 6 -Hasonlóan a vezető testületek munkájára tett megállapításhtz, általában clnu ndhat juk, hogy a taggyűléseken a viteszel lom fejlődött, do a témáktól függően nagyon változó.

A taggyűléseken is csak a feladat, kát közlik - a végrehajtás alternatívái nélkül - ezért többnyire nem viták, hanem csak hozzászólások vannak.

Az aktivitás gyengeségének egyéb 'kai; a. napirendek felületes előkészítése, a munkásuk egy része általános műveltségűk, politikai képzettségük hiányában nem mond véleményt; a beszánó. lók - az évvégi taggyűléseket kivéve - nem elég kritikusak, személyreszólőak, nem mindig közérthetőék. Több helyen a taggyűlésen kevés, a pártcsi portértakezletekn annál nagyobb az aktivitás, vitaszollem. Ennek oka egyebek között az is, hogy a kisebb kollektívákban bátrabban nyilvánítanak véleményt párttagjaink. Több helyen megfogalmazták, h.gy azért jobb és vitató zóbb a légkör a pártcscpcrto kban, mert ott közel azonos képzettségű,’ érdekeltségű párttagok vannak c-gyógy pártosopc-rtbon. Nagy, vegyes összetételű alapszerv nem "alkalmas" a vélemények cseréjére, visszaellenőrzésre. /Porro/,

Több pártszervezet problémaként veti fel, hogy a sok kötelező napirendi téma mellett kevés a i ehető ség a saját alapszervi problémáik tárgyalására. Ezek az esetek zömében elvonják a pártvezetőségek figyelmét a helyi problémák megismerésének^ elemzésének es feltárásának igényétől is.A felvetés csak részben 1 jogos. A problémát az okozza, hogy a felsőbb pártszervektől

előirt témákat sok. esetben csak ismertetik, nem dolgozzák fel, nem teszik hozzá a helyi tennivalókat, az sd.tt lehetőségek konkrét feltárásával ós megjelölésével. így a "központi" téma csak az általános ismeret szintjén marad. Tapasztalható ezzel ellentétes gyakorlat is, amikor a részkérdésük túlzott hangsúlyozása, nem engedi láttatni az adott téma vállalati, népgazdasági és társadalmi szintű hatását, következményét /érde kék/. Gondot okoz, hogy a pártvezetőségok saját határozataik végrehajtásának ellenőrzésére ritkán, legfeljebb az évvégi beszámoló taggyűléseken térnek vissza.

Már kezd általán* s gyakorlattá válni, hogy a pártvezetőségok a két taggyűlés között történtekről tájékoztatják a párttagságot, azonban ezek a- tájékoztatók elég formálisak, inkább felsorolás-jellegűek, /például vezetőségi ülések napirendjei./

Probléma az is, hogy a tagság csupán tudomásul veszi a beszámolást, és nem nyilvánít véleményt róla.A3 | _ __________