Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1972-09-14
r "i- o . Ivi )/•-•< -i a mutikusi.'K tudatában a szocializmussal nem összeegyez tethetö a rideg és elutasító bánásmód, ezért veszik nagyon rossz néven és hangosan is sérelmezik a nem megfelelő kapcsolatokat, vagy ha nem Hallgatják meg őket. jógáikat sértőnek tart \.ik hogy válasz nélkül maradnak felvetéseik. Hibás véleményeikkel kapcsolatosan is a többség inkább elfogadja a normális hang/ nemben történő elutasítást, mint. az elhallgatást, Nc-rn 'Iyen egyértelmű a tapasztalai a. pedagógusok között. Helyüket a l '.rsadaloir§§an - mint az eljövendő nemzedék nevelőjét -■ ismerik, a társadalom elvárásait e téren reálisnak, a lehetőségeket viszont korlátozottnak tartják. Ma már - éppen a X. kongresszust követő határozatok végrehajtása kapcsán született fizetésrendezés alapján - megbecsültebbnek Iártják magukat Kifejtették, hogy nagyon rossz társadalmi hatását érezték annak, hogy nemzeti méretű sajnálkozás volt hely .-.(-tűkön, mint a társadalom "szegényein". Miközben a társadalom elvárásainak jogosságát nem vitatják - hogy korszerű ismeretekre készítsék fel az ifjúságot és neveljék őket szocialista szellemben aközben ennek egyik lényeges előfeltételét a fentről való irányítást, továbbképzésük rendszerét nagyon hiányosnak tartják. Túlterhelésre panaszkodnak, amit ismereteik korszerű szintentartása és az általános művelődés miatt tartanak károsnak, A politikai kérdések iránt. többségükben ó nem a várható érdek lődóst fanus.itjak, Sok közöttük a közömbös, vagy apolitikus, ami a nevelő tevékenységet károsan befolyásolja. Ugyanakkor jelentős számban vannak olyanok, akik érzik politikai képzésük szükséges ségét, és ezért a pártoktatásba, a jelen évben a kerületi pedagógu ' sok egynegyede bekapcsolódott. Mindezek arra. mutatnak, hogy meglehetősen sok ellentmondó ten de ne ia fedezhető fel e réteg gondolkodásában. Úgy látjuk azonban, hogy most. a társadalmon belül nagyobb biztonságban érzik magukaU Ennek alapján politikai aktivitásuk helyes irányban változhat, Számukra a pozitív fejlesztést illetően ma jelentősen kedvezőbb a te' helyzet a réginél. A pedagógusoknak a de mok *a ti z mus ról, mini elméleti kategóriáról vanrialc 'ismereteik. Az átélt, és úgy a tudat, mint a gyakorlat ál tál formált pontosabban kipróbált demokratizmusról lényegesen kevesebb tapasztalatuk van, mini a munkásoknak. Ez helyzetüknél lógva bizonyos fokig természetes. Kis kollektívákban élnek, a kispolgári életszemlélet befolyása nagyobb. Politikai és személyes bátorságuk lényegesen alacsonyabb szintű, más a munka, jellege, stb. Nem egyiormán alakul ez természetesen iskolánként. Ahol a demok ralikus tipusu vezetési módszerek a honosak, ahol, a pártszervezetnek befolyása és tekintélyének alapja, is van, ott felszabadultább, őszintébb a légkör és kevesebb a probléma. Mindezek mellett azon bán ma annak tudatbeli elfogadása, tisztázása nincs még meg,hogy milyen módon lehetne az iskola közszellemét, az ottani közgondolkodást úgy alakítani, hogy az. kisugározzon az ifjúságra, és a ne volés demokratikus szelleméi teremtse meg. Ma e gondolat csak néhány kerületi pedagógus által kezd felismerést nyerni, II-__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________J
