Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.20.a/3)

1972-09-14

r "i- 5 -lakáshiány é~ a közép korosztályúak között is sokan korsze­rűtlen lakásokban laknak, Elfogadható, hogy a saját munkatár­saik által már elért szinthez viszonyítanak, és öregségükre ké­nyelmesebb körülmények között akarnak élni. Ugyanakkor még zom oldható meg igényük, és ez sok ellentmondás, ellenérzés gyökere. Ráadásul ma már nemcsak a lakáshiányt róják fel ha­nem vételárát és a fenntartási költségeket is. Annak megértése nagyon nehéz, hogy az igények kielégítése nem csupán elhatározáson múlik. Általában a gondolkodásban rendkívül leegyszerűsödnek a problémák e téren, Sokan mintegy végnélkülinek érzik a ga.zdasági lehetőségeket, A fejlettségi szintről, termelés és fogyasztás szoros kapcsolatáról nem akar­nak tudomást venni. Ma még számolnunk kell azzal, hogy nagy számban vannak o­­lyan elmaradott emberek, akiket az elosztás érdekel, de a javak megtermelése iránt nem viselteinek megfelelő hozzáállással, te Teves kepzetek vannak a javak elosztását illetően más téren is. A szocializmus társadalmi egyenlősége sok ember tudatában az anyagi és életkörülmények egyenlőségeként is értelmezett. A jö­vedelmek nagyfokú differenciáltsága általában vitatott. Talán kö­zelebb jutottunk a. differenciálás elfogadásához a hasonló terüle­ten dolgozóknál, ha a különbségtevés jogos és indokolva is van. /• / ( A legutóbbi években felszínre került és a kapitalista múlt gon­dolkodását visszaidéző "vadhajtások" lemérhető feszültséget o~ i<oznaic munkásokban és pedagógusokban is. A jelenségeket ( munka nélkül, vagy könnyen szerzett javak, fennhéjázó meggaz - ’ dagodás) nehezményezik az egészségesen gondolkodók, és tár­sadalmunktól idegennek tartják. Erőteljesen kérik számon a párt felelősségét, A munkások hatalmi eszközök igénybevételét köve ­telik az élősködőitek •! r>z vnb-ea Egy kisebb csoport viszont vagy te elérendő példát iát az ügyeskedőkben és megkísérli "sikereiket" vagy vágyakoznak erre és ki is mondják, hogy "ők is ezlt tennék ha lehetőségeik engednék," Ezek a társadalomra veszélyesek,ne­gatív morális hatásuk ma még fel sem mérhető. Vizsgálatunk ki­terjedt a Béke mg. TSz melléküzemágában dolgozó ipari munkások ra.0 Egyértelműen kitűnt, hogy az átlagosnál több kereset elérése késztette őket az itteni munkavállalásra. Egyébként e munkában célt, és e közösségben megfelelő környezetet nem találtak a maguk számára. Helyzetüket úgy indokolják, hogy "mások is ezt csinál ják, miért ne lenne joguk "pénzért" dolgozni”. Középiskolai pedagógusok úgy fogalmaztak, hogy a természettudo­mányi szakosok, és azok a közgazdászok járnak jobban, akik a pályát elhagyják, mert a hivatásukhoz hü pedagógusok a rendezés dacára sem érik el más értelmiségiek jövedelmi szintjét és ezzel együtt társadalmi presztízsét, sem. Az utóbbit azért is meg kellett jegyezni, mert ma sokak tudatában a fizetés és társadalmi elisme­rés teljes mértékben egyenlőségjelet kap, Az anyagi szint társadal­mi rangot kezd kapni. Zavaró körülmény az is, hogy a munka érté­kének szocialista megítélése, elméleti tisztázása sem történt meg,ami Í egyébként ugyancsak nem elhatározás kérdése, hanem meglévő el­lentmondás,, A jelszó, hogy a "szocialista társadalomban a végzett munka a mérce", mint számonkérési alap kerül a. köztudatba. 24 J

Next

/
Thumbnails
Contents