Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1972-09-14
r "i- 5 -lakáshiány é~ a közép korosztályúak között is sokan korszerűtlen lakásokban laknak, Elfogadható, hogy a saját munkatársaik által már elért szinthez viszonyítanak, és öregségükre kényelmesebb körülmények között akarnak élni. Ugyanakkor még zom oldható meg igényük, és ez sok ellentmondás, ellenérzés gyökere. Ráadásul ma már nemcsak a lakáshiányt róják fel hanem vételárát és a fenntartási költségeket is. Annak megértése nagyon nehéz, hogy az igények kielégítése nem csupán elhatározáson múlik. Általában a gondolkodásban rendkívül leegyszerűsödnek a problémák e téren, Sokan mintegy végnélkülinek érzik a ga.zdasági lehetőségeket, A fejlettségi szintről, termelés és fogyasztás szoros kapcsolatáról nem akarnak tudomást venni. Ma még számolnunk kell azzal, hogy nagy számban vannak olyan elmaradott emberek, akiket az elosztás érdekel, de a javak megtermelése iránt nem viselteinek megfelelő hozzáállással, te Teves kepzetek vannak a javak elosztását illetően más téren is. A szocializmus társadalmi egyenlősége sok ember tudatában az anyagi és életkörülmények egyenlőségeként is értelmezett. A jövedelmek nagyfokú differenciáltsága általában vitatott. Talán közelebb jutottunk a. differenciálás elfogadásához a hasonló területen dolgozóknál, ha a különbségtevés jogos és indokolva is van. /• / ( A legutóbbi években felszínre került és a kapitalista múlt gondolkodását visszaidéző "vadhajtások" lemérhető feszültséget o~ i<oznaic munkásokban és pedagógusokban is. A jelenségeket ( munka nélkül, vagy könnyen szerzett javak, fennhéjázó meggaz - ’ dagodás) nehezményezik az egészségesen gondolkodók, és társadalmunktól idegennek tartják. Erőteljesen kérik számon a párt felelősségét, A munkások hatalmi eszközök igénybevételét köve telik az élősködőitek •! r>z vnb-ea Egy kisebb csoport viszont vagy te elérendő példát iát az ügyeskedőkben és megkísérli "sikereiket" vagy vágyakoznak erre és ki is mondják, hogy "ők is ezlt tennék ha lehetőségeik engednék," Ezek a társadalomra veszélyesek,negatív morális hatásuk ma még fel sem mérhető. Vizsgálatunk kiterjedt a Béke mg. TSz melléküzemágában dolgozó ipari munkások ra.0 Egyértelműen kitűnt, hogy az átlagosnál több kereset elérése késztette őket az itteni munkavállalásra. Egyébként e munkában célt, és e közösségben megfelelő környezetet nem találtak a maguk számára. Helyzetüket úgy indokolják, hogy "mások is ezt csinál ják, miért ne lenne joguk "pénzért" dolgozni”. Középiskolai pedagógusok úgy fogalmaztak, hogy a természettudományi szakosok, és azok a közgazdászok járnak jobban, akik a pályát elhagyják, mert a hivatásukhoz hü pedagógusok a rendezés dacára sem érik el más értelmiségiek jövedelmi szintjét és ezzel együtt társadalmi presztízsét, sem. Az utóbbit azért is meg kellett jegyezni, mert ma sokak tudatában a fizetés és társadalmi elismerés teljes mértékben egyenlőségjelet kap, Az anyagi szint társadalmi rangot kezd kapni. Zavaró körülmény az is, hogy a munka értékének szocialista megítélése, elméleti tisztázása sem történt meg,ami Í egyébként ugyancsak nem elhatározás kérdése, hanem meglévő ellentmondás,, A jelszó, hogy a "szocialista társadalomban a végzett munka a mérce", mint számonkérési alap kerül a. köztudatba. 24 J
