Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1972-09-14
r 1- 2 -Beszélgetésünk alapja a tudati viszonyokkal kapcsolatos eddigi ismereteink, illetve ezek alapján olyan ícérdések vizsgálata., amelyek megközelitően ismeretet adnak számunkra a közgondolkodás helyzetéről a jelzett két kategóriában, A tudat és magatartás önállósága viszonylagos, alapvető meghatrozója. a társadalmi-, gazdasági létviszonyokban van. Ezt figyelembe véve mindenekelőtt, arra kerestünk választ, hogy szocialista társadalmunk mint politikai, gazdasági, társadalmi alakulat mennyiben tükröződik az említett csoportok gondolkodásmódjában. Mennyire érzik magukénak e társadalmi rendszert? A jelenlegi fejlettség által adott gazdasági lehetőségek ( életkörülmények) milyen módon befolyásolják a gondolkodást? Törekedtünk vizsgálni a munka, mint a lét alapjának megítélés ét. E gondolat kapcsán tettünk fel olyan kérdéseket, amelyekneic feladata volt arra választ keresni, hogy a munká^ sok és pedagógusok milyen mértékben foglalkoznak a munkahelyük feladataiba vágó gondokkal, mennyire azonosulnak eizokkal a társadalmi' célokkal, amelyet munkahelyük hivatott szolgálni, A közgondolkodás alakitója az a felelősségérzet is, amely a különböző osztályokban, társadalmi csoportokban kialakult saját osztályuk, illetve csoportjuk helyének felismerésében az adott társadalmi formán belül. Arra kerestünk választ hogy a munkások, osztályuknak vezető szerepéről milyen ismeretekkel rendelkeznek és gondolkodásukban, magatartásukban ez hogy tükröződik; pedagógusoknál pedig arra, hogy társadalmi szerepüket és a társadalom megbecsülését, hogy értékelik. Választ kerestünk arra is, hogy a társadalom és a saját munkahelyük ügyeibe milyen beleszólási lehetőségeket látte, na.k, vagyis mit értenek szocialista- vagy munkahelyi demokrácia alatt, és az hogyan hat gondolkodás módjukra. Végül a párt szerepéről általában és a helyi pártszervezet megítélésére tettünk fel kérdéseket, hasonlóan a szakszervezet szerepére is. Ily módon ’ arra • kerestük a választ, hogy mennyire tudatosult a párt szerepe általában, és mennyire töltik be a helyi szervezetek tudatformáló szerepüket. Nem sikerült kellően értékelhető választ kapnunk ez alkalommal arra, hogy a gondolkodás befolyásolása közvetlenül milyen mértékben függ a külső viszonyoktól, a. kapitalizmus lététől, annak fellazitási taktikájától, vagy másrészről a nemzetközi munkásmozgalom vitás kérdéseitől. E kérdésben eddigi tapasztalatainkra alapoztunk. Az általunk kezdeményezett beszélgetéseket kedvezően fogadták, hiánypótlónak tartották. A beszélgetések légköre oldott volt, hasonlókat rendszeresen igényelnek Jelentésünk a tudat vizsgálatának egészét nem célozza, nem is tudja feldolgozni, A közgondolkodást illetően is csak néhány 7^ J
