Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1971-10-28
r “i 6 -jelentősegéhez mérten kiemelt módo i. A l étszámtervekben a munkások aránya na :yobb mint az alkalmazottaké, mert 14,7 /-os növekedés mellett az alkalmazotti állomány 8,8 /-kai emelkedne. Termelékonység: A tervtörv 'ny előírja, hogy az ipari termelés 75-8c /-át a munkatermeiékenység emelkedésével kell elérni. A kerület egésze 63,9 /ban tervezi ennek a feltételnek a teljesítését. A termelékenység növekedés ugyan 43,8 /-os ér el, tehát igen jelentős, azonban a magas létszámigény nem teszi lehetővé az országos előirányzat tervezését, A TEK vállalatok és a gyárak összességében a termelékenység növekedés megfelelő, az iparvállalatoknál a fedxzettség 7C /-os, a KTSZ-ekben pedig mindössze 53 /-os. Számolni lehet viszont azzal, hogy a tervidőszak alatt a tényleges helyzet úgy sem teszi lehetővé a létszámi :ény teljesülését és i -y a tervezet marosak kényszerhelyzetből kifolyólag sem következik be, tehát a termelékenysé : növekedése el fogja érni az országos előirányzatot, 0*^ Nyereség: A törvény 5,5 - 6 '/-os évi nemzeti jövedelem emelkedési előirányzatával szemben kerületünk gazdasági egységei lényegesen magasabbat 51,2 /-cs nyereség növekedést terveztek. Az iparvállalatok 66,3 /-os, a ■gyárak 51,1 /-os, a KSZ-ek 37,5 /-os, a TEK vállalatok 37,4 /-os és az egyéb egységek 38,2 /-os nyereség növekedése kivétel nélkül eleget tesz az országos előirányzatnak. Az eredmény tervek általában a termelés - fór -alcm növekedésével arányosak, kivéve a TEK vállalatc kát, ahol 76,5 /-os növekedés mellett 37,4 /-os eredmény javulást irányoztak elő. Az 197° • évi 862 millió Ft-os ténylegesen elért és az 1971* évi 942 millió Ft-os várható nyereséghez viszonyítva az 1975-re tervezett 13c3 millió Ft-os nyereség erőteljes fejlődésre utal, A kifizetésre kerülő bérek 197o évben 563 millió Ft-tal,1971 évben 578 millió Ft-tal, cs 1975 évben 713 millió Ft-tal szerepelnek, mint költségtényezők, A növekedés üteme 26,7 /-os. A részesedési alap 33,6 millió Ft-ról 69,6 millió Ft-ra anelkedik lc7,l /-os növekedés mellett - megduplázódik, A részesedési alap a kerület egészére számítva 2o7, 1 /-os indexet ad, de erős szóródás közepette alakul ki. Az iparvállalatok 258 /, a TEK vállalatok 324 Z, a gyárak 14o /, az egyéb egységek 144 / és a KSZ-ek lo3 ~h részesedési alap indexre számítanak, A kerület összességében a terv megközelítőleg lo /-os - adó és tartalék levonása utáni - kifizethető részesedési alappal számol 1975 évben, ami több mint egyhavi nyereségrészesedést j elento Bérf ejlészt és: Az egységek legtöbbje nem tudta a tervtörvényben előirt 16-18 /-os keresetnövekedést előirányozni, bérfejlesztési /hatékonysági/ mutatójának javulása utján. A pártszervezetek kezdeményezésére és a dolgozók felszólalásai alapján - egyes gazdasági egységekben - a bérfejlesztési mugató alacsonyabb színvonala ellenére mégis megtervezték az évi 3 /-os bérnövekedést. Ezek a vállalatok megtalálták a szabályozó rendszer előiránainak betartása mellett adódó lehetőséget, amely sz érint a progresszív adósáv bizonyos mérvű, lánoindexszerű, kihasználása utján, kedvező bérfejlesztési helyzetet lehet teremteni a vállalat számára. Az a tény, ho y a ."az d a sági egységek ehhez az eszközhöz nyúltak nem kifogásolható. Azokban a gazdasági egységekben, ahol a IV, ötéves terv időszakára a tervekben alacsonyabb bérnövekedést építettek be, arra hivatkoznak,
