Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1971-10-28
I I- 2 -A középtávú terveket a legtöbb helyen munkabizottságok alakítottak ki, az illetékes szakemberek bevonásával. A tervkészítés és a kollektív szerződés megkötésének határidői egybeestek ós ennek következtében azok között átfedések nem keletkeztek. Az l'eZMI CB, Titkársága 1971. január 4,-i határozatában felhívta a pártszervezeteket, hogy politikai munkájukkal segítsék a gazdasági szervek tervező munkáját és ellenőrizzék, hogy a vállalatoknál olyan ötéves terv készül jön,.amely összhangba van az ország IV. ötéves tervének gazdaságpolitikai célkitűzéseivel és igy a munkásosztály, a dolgozó népünk érdekeivel B A határozatnak megfelelően a gazdasági egységek pártszervezetei, a tervkészítést nem tekintették kizárólag gazdasági feladatnak, hanem politikai tartalmát kidomborítva az első félévi pártmunkájuk homlokterébe állították a tervek koncepcióit C3 a kollektív szerződések legfontosabb elcirásait állandóan figyelemmel kísérték, A tervek kialakítása közben többször is beszámoltatták a gazdasági vezetőket és a terveken menetközben módosít::st hajtattak végre. A párt politikájának megfelelően nemcsak a párttagok, de a pártonkivüli dolgozók körében kialakult vitákban tevékenyen részt vettek és ezzel nemcsak az üzemi demokrácia elmélyülését érték el, hanem a kollektívák véleményét befolyásolni tudták nagyobb feladatok vállalására. E.z i egyidőben a gazdasági vezetést igyekeztek meggyőzni, hogy az emberekről való gondoskodás érdekében a szociális célokat negvalóaitc erőfeszítések magasabb szinten kerüljenek előirányzásra, A tervek és kollektív szerződések megfelelő publicitással rendelkeztek. A direkt gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok felügyeleti hatóságai készítették a középtávú terveket és ezért rájuk hárult a kötelesség, hogy a párt politikája a tervekben megfelelő módon érvényesüljön. A jelenlegi indirekt irányítási módszer mellett a helyi pártszervezetekre hárult az a feladat, hogy a X. Pártkongresszus, továbbá az MSZMP KB. /•s Titkára-' ga határozatainak érvényesülését biztosítsák, meggyőzés utján, politizálva és agitálva érjék fel a párt célkitűzéseinek megfelelő vál^ lalati tervek cs kollektív szerződések elkészülését. Mindebből következik hogy az I. fél ,'v során a pártszervezetek gazdaság ellenőrző tevékenysége nagymértékben kibővült és megnövekedett, Az önálló vállalatok pártszervezeteinek felelőssége általában nagyobb volt, mint az egyéb egységeknél, mivel ezeken P helyeken kialakított tervek tulajdonképpen más területi elhelyezkedésben levő gyárak tevékenységét is meghatározzák, A tervezés módszere szerint a pártszervezetek munkatervük alapján biztosították, hogy a gazdasági vezetés által kialakított tervjavaslat megvitatásra kerüljön, A metodika az volt, hogy először a pártbizottság vitatta meg a terve.!; a gazdasági vezetők előterjesztése után, majd alapszervezeti bizottságok tárgyalták meg azokat. Ezután egyrészt taggyűlés ej é, másrészt termelési tanácskozásra vitték azokat. Az üzemi demokrácia széleskörű kibontakoztatása mellett, a gazdasági egységekben a dolgozók véleményét nemcsak meghallgatták, hanem a megvalósítható javaslatokat figyelembe is vették. Ezért állott elő az a helyzet, hogy a Növényolajipari Vállalatnál cs a Bőrgyárban a tervjavaslatot újra át kellett dolgozni, mert első formációban a keresetek növekedésének előirányzata nem érte el a kiv-'nt mértéket, A tervtárgyalásokon a szakszervezeti vezetés kivétel nélkül részt vett G3 egy-ery probléma kör tárgyalásánál élénk viták alakultak ki. / J
