Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1970-09-30
rr " -j I "Felül kellene vizsgálni a származási kategória eltörlését) j évről-évre csökken az egyetemeken, főiskolákon a munkás szar— j mazásu hallgatók száma," j Ugyancsak türelmetlen az összehasonlítás a társadalom egy-ogy j szűk csoportjával, mint a művészek, a táncdalénekesek, orvosok, TSz vezetők, stb. - elsősorban anyagi vonatkozásban. -Mindabból ami a vitában elhangzik látható, hogy az összhhasonlitás többnyire egyoldalú, mert e rétegek viszonyát a munkásosztályhoz csak anyagi oldalról vitatják. Megfogalmazzák, hogy a vezető osztály általános anyagi helyzete rovására e kispolgári rétegek ne jusanak a jelenlegi szintű jövedelmekhez* Ezzel teljesen egyetértünk. Ugyanakkor többen szóváteszik, hogy ma már pontosabban kellene ! meghatározni, hogy ki a munkás, kiket kell a munkásosztályhoz j sorolni, "mert ma nem lehet világosan megmondani, hogy munkásí e a munkásból lett értelmiségi, vagy munkásnak számit-e a volt s csendőr, stb." /Vegyszer, Olaj, Ferró, Landler./ í Különösen sok kifogás hangzik a munkásosztály morális holyzej tere "kedvezőtlen hatású" munkaerő mozgás ellen. Az üzemel/ I pártszervezeteinfek taggyűlésein nagyobb az igény a munkaerő í mozgás adminisztratív eszközökkel való megakadályozására. Első sorban a szövetkezetek "elszívó" hatását kifogásolják, a i’áigérgetéseket, a törzsgárda, általában a fegyelmezett munkások meg nem becsületét. Nóhányan már megfogalmazták, hogy: "Szükséges felhívni a KB figyelmét, hogy a jelenlegi méret/ I munkaerő mozgás kikezdheti a munkásosztály politikai egységét [ is..." /Kismotor/ A mezőgazdasági szövetkezetek mellék üzemági tevékenysége, 1 szintén ingerlékeny véleményekre ösztönös, Ugyvélik, hogy az í cv elején hozott rendelkezéseket - ami akkor helyesléssel ta\ lálkozott- sehol nem tartják be, illetve kijátszák. A többségében nőket foglalkoztató üzemekben /pl. Bp4?í Einom: kötöttárugyár 2-os gy.e./ kifogásolják a nők 2'-3 műszakos al-i kalmazását, az anyák sok gondját hangsúlyozzák. "A három eves I gyermek gondozási segély jo dolog, de .... három év után nincs í ovóda /BEK 2. gy.e./ a segély is kevés már." /Rp-i Bőr- és Műanyag. V./ [ Ugyancsak a BFK 2, gy.e.-bői a nők korábbi nyugdíjaztatását igénylik. Kétségtelen, hogy minden elmondott példa tartalmaz igazságokat, hogy társadalmunkban, egy-egy üzemben, munkahelyen különféle gondok jelentkeznek, amelyekkel szemben erőteljesebben kellene fellépni politikai és adminisztratív eszközökkel is.
