Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1969-09-25
T n t *- 15 -t Még az egyszerű embereket is gondolkodóba ejti,amikor arról hall, hogy "ne bíráljanak más pártokat,,., aztán ellenfforadalmi folyamat alakul .ki." pl. Csehszlovákia , A kommunista- és munkáspártok tanácskozását előkészítő időszakban, de különösen a Moszkvai Tanácskozás idején érkeztek vélemények, amelyek az egység erősödését óhajtják, örülnek itt minden sikernek. Ugyan - akkor türelmetlenség jelentkezik főként azért, mert az egység hiánya súlyos nemzetközi problémák rendezését késlelteti' • Ennek'fő területe Vietnam, Közel-Kelet, ill. Csehszlovákia. Az imperialista fellazító politika fa hatása is jelentkezik a vélményekben, "miért támogatjuk az arabokat" "meddig hczuhk áldozatot Vietnamért", "helyesebb lett volna ellenforradalom kirobbanását hagyni Csehszlovákiában", "mibe kerül nekünk a csehprobléma" /Bőr, Landler, BékeTSz./, ha kérdésként is de politikai oldalról az ideológiai lényeget támadják, mivel az osztályharc tényét elvesztik szemelől, •| Ha a testvér pártok közül néhányan másképpen foglalnak ''állást, mint az MSZMP, hajlamosak többen ezeket a pártokat elmarasztalni, mert az MSZMP -politikája iránt 1 nagyfokú a bizalom. Az egység hiánya miatt aggodnak, mert féltik a nyugodt épitőinunkát az életszínvonal további emelkedését, a békét. A nemzetközi problémák rendezésére irányuló erőfeszitó! sek^támogatást kapnak. Elitélik az imperialista neeter\ kedéseket. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése politikailag tisztázódott, a többség egyetért, elfogadja, Elméletileg azonban még nem tisztázódott minden vonatkozásban. Voltak, akik éppen a békés egymás mellett élésre hivatkozva, /Bőr, Ferró/ kifogásolták a kommunista pártok vitáit, a szocialista országok egyes állásfoglalásait. Jelenleg a csehszlovák események, a román magatartás vált ki élénk vitát. Elsősorban a pártoktatáson belül kellett tisztázni, hogy az úgynevezett tiszta demokrácia lényegében nincs, a polgári demokráciát értik alatta, hogy a szocialista demokrácia miért fejlettebb, s miért jelent a polgári demokráciához való visszatérés burzsoá követelményt. ; L
