Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1968-05-15
ír "1í ' <3 ... A munk-ntervek birtokában a tanácstagok az ülések napirendjeit ismerik, Szükséges, hogy előzőleg tájékozódjanak, kikérjék • különböző szervek és a. választópolgárok e tbmávT kapcsolatos észrevételeit és e vélemények birtokában tegyék meg, megfelelő fórumokon javaslataikat* 1 választópolgárokkal folytatott eszmecsere szintén hasonló felkészülést igényel... b„/ Ahhoz, hogy a kommunisták helyesen tudjanak állást foglalni a Tanács elő kerülő gazdasági, kulturális, vagy más községpolitikai ügyekben, ennek előfelté tele, „hogy a tanácsi vezetők a tárgyalásokra megfelelő, elemző adatokkal, összehasonlító, Közvélemény kuta^ táson alapuló jelentést terjesszenek az ülések elő* Ez nem egyszerűen módszer és nem is igy kerül a feladatok közé, hanem csak igylehet biztosítani a helyes döntéseket, melyek következtében nő. ill* nőni kell a, helyi államhatalmi szerv, a. Tanács tekintélyének, A KB határozata kiemelten foglalkozik ezzel a feladattal; a tanács tekintélyének növelésével* Ez elsősorban a tanácstagok, illetőleg a Tanács vezetésében dolgozó kommunisták feladata? c,/ A tanácstagok közel 50 pártonkviüli* Ez helyes, mert növeli a párt tömegbázisát, ha helyesen tesznek eleget megbízatásuknak? Ahhoz, hogy tevékenységük megfelelő legyen ezt elsősorban a. kommunista tanácstagok és a partszervezetek segítségével érhetjük el. A választott tanácstagok körében is növelni kell a politikai felvilágosító munkát, a baráti, elvtársi _ eszmecseréket, Munkamódszereikről, a lakosság körében szerzett tapasztalatokról stb, kell beszélgetéseket folytatni velük* A kozségpolitiaki munkában is ki kell alakítani a, kerületi tanácstagok között a párttag és pártonkivüliek eszmei, cselekvési egységet, 5./ A pártszervezetek községpolitikai feladatai közül a Pártbizottság a következőket emelte ki: a./ A közéleti szereplés a községpolitikai munka legfontosabb eszköze: a szocialista demokrácia. Akár az üzemit akár az á.HaST~életünkét nézzük a szocializmus építése elképzelhetetlen demokrácia nélkül. Ennek ellenére sokan vannak, akik nyűgnek tartják ezt a demokráciát, mondván, hogy ómig 10 emberi meghallgatnak, addig (.1 intézik a vitatott-ügyet. Lehet, hogy'igy igaz, dó nem biztos, hogy 1ólv Sőt, ismereteink birtokában el lehet mondanix hogy az esetek többségét nem közmegelégedésre, Lem vagyunk hivei a. formális üléseknek, vitáknak, különösen nem a látszat- d emokrác.iának 0
