Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.20.a/3)
1963-10-02
r "i _ 2 - * A brigádok és csapatok tagsága minden 100 forint cárbevételből 50 forintot kap meg az általuk végzett munkáért. E munkadijazási, ill. jövedelemelosztási rendszer bevezetésének segitségével indult meg a munka a tsz. kertészeti területein. Ezután röviddel került sor a tsz. életére jelentős kihatással lévő IV. kerületi "Bán Tibor" tsz-szel való egyesülés megválósitására. Az egyesülést a "Béke" tsz. tagsága megfelelően fogadta, mig a "Bán Tibor" tsz. tagságában komoly akadályok vetődtek fel, miután az elmúlt években igen magas volt a tagság jövedelme. Az egyesülésre 1963. május 1-i fordulónappal került sor, a két tsz. közgyűlésének előzetes jóváhagyása alapján. A "Bán Tibor" tsz-ből négy taggal kiegészült a vezetőség, Fábilc elvtársat elnökhelyettessé választották. Az egyesült tsz-ben a "Béke" tsz-ben kialakított üzemi szervezeti rendszert alkalmazták a volt "Bán Tibor" tsz. területén is. Az egyesülés következtében az abraktakarmánnyal küzdő "Béke" tsz. íjiintegy 200 kath. jó abraktakarmánytermelő területtel növekedett, a sortpshizlaláshoz jelentős moslékbázishoz jutott; jelentős a beruházási tartalékszámlán áthozott közel 3 millió forint és a honok és sóder-^ bánya segédüzenág. Ezután át kellett az eredeti tervet dolgozni, ugyanis a nettó 4 mii lió forint parképítési bevételt törölni kellett, mely helyett felső szervek 2,370.000 forint középlejáratú hitelt engedélyeztek a tsz. részére a pénzügyi egyensúly biztosítására. Ilynódon lehetővé vált, ( hogy a kertészetben dolgozók az árbevétel 50 %^át kaphassák és a központi üzenágban dolgozók részére 40 forintos tervezett munkaegységet megtarthassák. A fenti indokok következtében átdolgozptt, ill. elkészített végleges termelési terv éa bevétel-kiadási költségvetés főbb vonásaiban lényegében megfelelnek a tsz, által eddig is követett termelési iránynak. A közös gazdálkodásba vont szántóterület 27 %-án termel a tsz. zöldségféléket /606 kh/, melyből mintegy 400 kh területen folytat öntözést. A zöldségtermelésen belül kidomborodik - mint hagyományos kultúra - a burgonya /180 kh/ és a paradicsom /159 kh/, A terület többi részét egyéb vegyes zöldségfélék teszik ki. A szántóföldi no- '-\ vénytermelés alapvetően abrak- és szálastakarmányra van beállitva, s csak ninilális mértékű a gyenge homoktalajokon történő rozstermelés /272 kh/. Az egyesülés következtében uj üzemágként került előtérbe ^ szőllő, ill kisebb jelentőséggel a gyümölcstermelés /összesen 30 lch/» Ugyancsak ezáltal bővült a disznövénytermelés volumene is.; A növénytermelés tervezett bevételei 8,602/n forintot tesznek ki, amelynek több, mint 90 %-át a zöldség- és disznövénytermelés adja. Az állattenyésztési üzemágak lényegében szintén az előző évek méreteiben vannak megszervezve. Az egyesülés jelentős mértékben- elősegítette az eredetileg tervezett 600 db hízósertés tervszán 1.015 db-ra való felemelését, miután a "Bán Tibor" tsz. részéről-mind hizóalapanyag, mind moslékbázis tekintetében erősödött a tsz.. Volumenét tekintve Összesen 5.023/m forint bevételt terveztünk az állattenyésztési üzenágból. Az- árbevétek összesen - az elmúlt évet illető bevételekkel együtt - 25.745/m forintot tesznek ki, A bevétel-kiadási költségvetésben megtervezett kiadások a 'termeléshez és az igazgatáshoz szükséges feltételek biztosításét szolgálják. Ezen túlmenően jelentős Összeget tesz ki /305/n Ft/ az előző évet terhelő költség, valamint az üzemviteli középlejáratú hitelvisszafizetés. A termelési és igazgatási kiadások*7* 724 j //í . _ ~ ______ _____ J
